Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 3. szám
évvel később a beteg a jobb felső szemhéj gyulladása miatt jelentkezett. Jobb oldalon ekkor már csak kézmozgást látott. Status mint előzőleg, de az orbitákat kitöltő tumor szövet az orbita alsó, csontos széle mentén jól tapintható. A jobb felső szemhéjban a trochlea és az orbita csontos felső széle között kb. mandulányi fluctuáló abscessus volt (1—2. ábra.) Gégészeti vizsgálat ekkor a jobb orrjáratot csaknem egészében kitöltő vérzékeny tumort talált. Kemény- és lágyszáj pad tetemesen bedomborodott. Az epipharinxot kb. gyermek ökölnyi daganat erősen beszűkítette. Biopsia eredménye : fibroma nasopharingeale. Két hónappal később a jobb felső szemhéj abscessusának helyén — ami nekrotikus daganatszövet secunder fertőzése útján jöhetett létre — a könnytömlővel összefüggő fistula látszik, amelyből gennyes-nyákos váladék szivárog. Yisus ekkor : j. o. 4 méterről ujjolvasás, b. o. változatlan. Bal alsó orbitaszél belső feléről kimetszett tumordarab fibroma képét mutatta. A beteg egy évvel később pneumoniában halt meg. A mellékelt ábrákon jól látható a nagyfokú exophthalmus, a bulbúsok oldalirányú dislocatiója, s a megbetegedésre — az irodalomban is jellegzetesnek tartott — idiota arckifejezés. Mindkét esetben a garatból kiinduló daganat a csontok roncsolásával beterjedt az orbitákba. Bár a folyamat előrehaladt, mindkét beteg látása javult. Az orbitákban levő daganatszövet megkevesbedett; az első esetben minden valószínűség szerint a rtg. besugárzás hatására, a második esetben a phlegmone következtében. Az irodalmi adatok szerint a nasopharingealis tumorok — beleértve a szövettanilag rosszindulatúakat is — az esetek 25%-ában okoznak szemtüneteket. Gyakrabban az agyidegek laesiójának megfelelő kiesési tünetek — szemizombénglás, csökkent szaruérzékenység, ophthalmoplegia externa, Horner-tünet — fordulnak elő ; ritkábban lép fel az exophthalmús, az is inkább csak az egyik oldalon. Eseteim több szempontból érdemelnek figyelmet. Mindkettőnél exophthalmust okozott a tumor és pedig két oldalit. A másodikesetben különösen nagyfokú volt a szemek kidülledése, olyannyira, hogy a bal szemen keratitis e lapophthalmo inde leukoma adhaerens következett be. A szokatlan lefolyás alatt az exophthalmus foka az orbitalis daganatrészek regressio ja következtében változott. Mindkét esetben hatalmas daganat tömegek mellett, a betegek aránylag panaszmentesen éltek éveken keresztül. Első esetemben a daganat a koponyaüreg szűkítésével a vitalisközpontokra gyakorolt nyomásával okozott halált, második esetemben minden valószínűség szerint az agyidegek laesiója miatt megzavart nyelési mechanismus következtében lépett fel a letalis kimenetelű pneumonia. Diagnostikai szempontból főleg első esetem érdekes. Figyelmeztetés arra, hogy a hemianopiás látótér, a sella rtg. felvételén észlelt elváltozások, nemcsak a hypophysisből, de az orr-garatűrből kiinduló daganatnál is megtalálhatók. Exophthalmus eseteiben tehát az orr-garatüreg vizsgálatát feltétlenül el kell végezni. Összefoglalás Két basalfibroidos esetet közöl. Mindkettőnél kétoldali exophthalmus lépett fel. Különösen nagyfokú volt a szemek kidülledése a 2. esetben, amely a mellékelt ábrákon jól látható. Első esetében a látótér, szemfenéki kép és a sellárcl készült rtg. felvétel alapján hypophysis tumor kiirtása végett sebészetre utasította a beteget, aki műtét előtt exitált. Sectiónál a garatból kiinduló daganat — amely a koponyaalapra, onnan az orbitákba nyomult —, az oldalsó agykamrákba kis almányi nagyságban beterjedt. Második esetében a halált pneumonia okozta, aminek oka — véleménye szerint — az agyidegek laesiója miatt megzavart nyelési mechanismus. Felhívja a figyelmet arra, hogy exophthalmúsnál — a kórisme felállításának tisztázására — az orr-garátűr vizsgálata feltétlenül elvégzendő. 112
