Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 1. szám
Irodalom tílaskovics : Ein Vorschlag zur Lösung der Sehschärfeeinheit, Klin. Monatsbl. f. Aug. 53, 552, 1914. — Blaskovics : The new unit of visual acuity and its practical use, Arch, of Ophth. 5. sz., 1924. —Csapody : Látáspróbák, Bp., 1943. —- Cuendet : Relations psychophysiques en Ophthalmologie, etc., Ophthalmologica, 121, 154, 1951. —__Emmerich: Über die Sehschärfebestimmung, Klin. Monatsbl. f. Aug. 5. sz., 539, 1951. — Fritsch: Über Bau und Bedeutung der Area centr. etc. Berlin, 1908. — Goldmann : Bemerkungen über objektive Sehschärfebestimmung, Klin. Monatsbl. f. Aug. 117, 430, 1948. — Goldmann: Vitamegjegyzés Cuendethez, Ophthalmologica, 151, 157, 1951. — Glees és Fröhlich : Über die Bedeutung des Aubert—Förstersehen Phenomens, Graefe’s Arch. 151, 194, 1950. — Günther : Ein Gerät zur objektiven Prüfung der zentralen Sehschärfe, Graefe’s .Arch. 148, 430, 1948. — Helmholtz : Handbuch der Physiologischen Optik, III. kiadás, 1912. — Hugger : Objektive Sehschärfenbestimmung, Klin. Monathbl. f. Aug. 1j6/I., 65i, 1950. — Kreiker : Die psychische Komponente in der Sehschärfe, Graefe’s Arch. Ill, 1/2, 1923. Kreiker : Über das Aubert—Förstersche Phenomen, Graefe’s Arch. 118, 9, 1927. — Kettesi/ : Preliminary proposal to standardise the visual acuity, Rev. di Oftalm. I., 125, 1948. — Kravkov : Glaz i jevo rabota, Moszkva, 1950. — Katz : Ein neues Verfahren zur genauen Bestimmung der Sehschärfe, Klin. Monathbl. f. Aug. 112, 341, 1947. — Kriz és Kalfus : Az objektiv visusvizsgálatról, Cseszkoszlov. Oftalm. VIII., 231, 1952. — Landolt: Die Untersuchungsmethoden, Graefe-Sämisch, III. kiadás, Bi. I., Berlin, 1920. — Low : Peripheral visual acuity, Arch, of Ophth. 80. oldal, Jan., 1951. — Monjé és Schober : Vergleichende Untersuchungen an Sehproben, etc. Klin. Monatsbl. f. Aug. 117, 561, 1951. — Monoyer : Éehelle typographique décimale, etc. Acad. des Sc. Compt. rend. LXXX., 1137, 1875. — Muziljev: Osztrota zrenyija etc. Problemi fiziolog. Optiki, III., 59, 1946. — Müller : Über das Sehen Amblyopen, Ophthalmologica, 121, 143, 1951. — Ohm : Entwicklung einer Methode objektiver Sehschärfenbestimmung, Stuttgart, 1947. — Rochels : Über ein Gerät zur objektiven Sehschärfenbestimmung, Klin. Monatsbl. f. Aug. 116, 31, 1950. — Schober : Ein Sehzeichenprojektor, etc. Klin. Monatsbl. f. Aug. 116, 22, 1930. —- Trendelenburg : Der Gesichtssinn, Berlin, 1941. — Tschsrmak—-Seyseneqg : Einführung in die physiologische Optik, München, 1942. —• Tscheming : Optique Physiologique, Paris, 1898. — Löhner : Die Sehschärfe des Menschen und ihre Prüfung, Deuticke, 1918. — Hess : Die Refraction und Accomodation des menschlichen Auges, Graefe-Sämisch, III. kiadás, Berlin, 1920. — Weinberg : К voproszi о dalnoszti vigyimoszti predmetov, Problemi fiziol. Optiki, III., 50, 1946. Színlátás Irta : Kettesy Aladár, az orvostudományok doktora Bevezetés Hogy a színlátás helyét a tudományok sorában megállapíthassuk, rövid pillantást kell vetnünk fejlődésének menetére. Eredetileg az élettan — pontosabban az élettani optika — egyik fejezete volt. Ezt a helyét a mai napig változatlanul megtartotta. De, különösen az utóbbi időben, mint önálló tudomány mind nagyobb jelentőségre tett szert, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt. A színekkel a tudományok egész sora foglalkozik, más és más szempontból. A színtan mindezeket a részleteket az alapvető kapcsolat, a szín szempontjából foglalja össze. Az így kialakult színtannak W. Ostwáld (1921) felosztása szerint öt főrésze van : 1. Mathetikai színtan, a színek rendszertana. Ez a szín fogalmával, a színek egymás közötti kapcsolatával, rendezhetőségükkel, változataikkal foglalkozik, a logika és mathematika szabályai szerint. Az összefüggések miatt már itt nagy szerep jut a pszihofizikai törvényszerűségeknek. 2. Fizikai színtan, amely a látható sugárzó energiának fizikai tulajdonságaival foglalkozik. Fénytörés, hullámhossz, elnyelés, visszaverődés stb. alkotják tárgyát. 3. Kémiai színtan, amely a testek kémiai szerkezete és színe közötti összefüggések kutatásával foglalkozik. 9
