Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám
lemző festést nem adó, kb. a Descemet-rétegnek megfelelő vastagságú, széli részén finoman pigmentált központ van (ráeső fényben ez adhatja a szürkés reflex-csíkot.) Sem cornea-parenchyma, sem sarjszövet vagy sejtburjánzás nem látható a képletben. A bulbus többi részében az üvegszerú szálagokkal oki összefüggésbe hozható elváltozások nincsenek. * Az elváltozást az intrauterin életben lezajlott keratitis parenchymatosa okozhatta. Kialakulásában a treponaema pallidum specifikus hatásának lehet döntő szerepe, ami részben az elülső csarnok fejlődését megzavaró toxikus ártalomban, a cornea állományát megduzzasztó hatásában és az elülső csarnokban kicsapódó izzadmány létrehozásában nyilvánul meg. Az endothel a Descemet-réteget a negyedik embryonális hónapban választja ki; ugyanekkor fejlődik a membrana pupillaris is. Közöttük ér-anastomosis és fibrillaris szövet van. Fejlődési rendellenesség ezen a területen mint membrana pupillaris perseverans, vagy nagyritkán mint a cornea hátsó felszínével kapcsolatban lévő hyalin membrán, ill. a kettő együttesen jelentkezik. A mi esetünkben az elülső csarnok fejlődését megzavaró toxikus ártalom az endothel-rétegben okozhatott locus minoris resistentiaet. A mély parenchymás gyulladás okozta helyi szövetduzzadás miatt az endothel- és a Descemet-réteg is megrepedhet. Az így keletkezett résekbe izzadmány csapódhat ki, amit a gyógyulás folyamán a hiányt elzárni akaró endothel-réteg fed be. Ez az endothel-réteg aztán a Descemet-réteghez hasonló képződményt hoz létre. Az izzadmányszálak zsugorodnak és a képlet nem mindenütt tudja követni a felduzzadt cornea visszahúzódását, így egyes helyeken leválik a cornea hátsó felszínéről és azt húrszerúen áthidalja. (A felszínt elhagyó szálagok egyenes lefutásúak !) Néhány eset kivételével az üvegszerű szálagolcat keratitis par. lu. szemeken észlelték. Egy-két esetben herpeses keratitis és tbc.-s keratitis par. után is láttak üvegszerű szálagokat. A hereditaer lues azonban nem volt teljesen kizárható, hiszen tudjuk, hogy az esetek mintegy 50%-ában a hereditaer kiesesek Wa. reactiója negatívvá válhat akkor is, ha az illető nem is végzett antilueses kúrát. Haab a fibrinzsugorodás szerepét kizártnak tartja, mert exsudatio nélküli parenchymás gyulladásoknál is láttak üvegszerű szálagokat. Az intrauterin életben lezajlott exsudativ gyulladások ez esetben sem zárhatók ki, mert a keratitis parenchymatosa mintegy 15%-ban recidivál és lehet, hogy a szálagok a már intrauterin életben megtörtént exsudativ gyulladások következményei. Szülési traumák, Sérülések, a corneát érintő műtétek, hydrophthalmus, valamint keratoconus esetén a Descemet-repedés következtében létrejött szalagos képződmények jól elkülöníthetők a valódi, gyulladásos eredetű üvegszerű szálagoktól. mert az előző esetekben a Descemet-szél felgöngyölődik és átmetszetben csigavonalalakú képet ad. A valódi ráncolódásokban a cornea-parenchyma is résztvesz. Összefoglalás Keratitis parenchymatosa lu. utáni kétoldali symmetrikus elhelyezkedésű, a cornea hátsó felszínén levő és azt néhány helyen áthidaló fibrae hyaloidae-t ismertettünk. Szövettana : a képződményt endothel borítja, alatta a Descemet-réteghez hasonló réteg, azon belül pedig koncentrikus elrendeződésű, laza szerkezetű központ van. A Descemet-rétegben részleges és teljes repedések észlelhetők, de felgöngyölódés, hullámos lefutás nem. Sarjszövet vagy sejtburjánzás nem látható. Kialakulása : a treponaema pallidum hatására az endothel-rétegben locus minoris resistentiae ; a duzzadás miatt megrepedt cornea hátsó felszínhez izzadmányszálak tapadnak. 92
