Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám
A budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájánál: közleménye. (Igazgató: Nónay Tibor dr. egyet. ny. r. tanár.) Adatok a keratitis parenchymatosával kapcsolatos fibrae hyaloideae retrocorneales szövettanához Irta : Korchmá/ros Imre dr. egyet, tanársegéd A Descenaet-ráncokra először Graefe hívta fel a figyelmet 1866-ban. Keratitis parenchymatosa utáni üvegszerű szálagokról Hirschberg számolt be elsőnek 1888-ban, ő a szálagokat folyadékkal telt nyirokereknek és nyirokréseknek tartotta. Dimmer (1901) szerint a keratitis miatti duzzadás a gyógyulás után visszahúzódik és emiatt vet ráncokat a cornea hátsó felszínén. Koeppe megkülönböztet valódi és ál ráncolódást. Ál ráncolódásnak nevezi az elváltozást, ha csak az endothel-réteg szakad meg és a résen behatoló csarnokvíz megduzzasztja a cornea állományát. Vogt már a réslámpa vizsgálatok alapján el tudja különíteni a Descemet sérülése miatt létrejött és az ú. n. gyulladásos eredetű üvegszerű szálagokat. A gyulladásos eredetű szálagok ráeső fényben látható reflexcsíkjainak keletkezését optikailag magyarázza meg : a szálagokat cylindrikus üveghatásúaknak tartja. A szálagokat csak részben tartja ráncolódásoknak, más részüket az elülső csarnokban kicsapódott izzadmányszálagokkal hozza kapcsolatba, ugyanis csak így tudja, megmagyarázni a cornea hátsó felszínét áthidaló szálagok keletkezését. Kestenbaum szerint az izzadmányszálagokat az endothel még a cornea hátsó felszínén vonja be és csak később, a zsugorodás miatt válnak onnan le. Lehmann 103 keratitis parenchymatosás beteg ellenőrző vizsgálatánál 18 esetben talált üvegszerű szálagokat az egyik, majdnem kivétel nélkül az először megbetegedett szemen. A szálagok egy esetben sem hagyták el a cornea hátsó felszínét. A ráncolódásoknak Kraupa 3 típusát különbözteti meg : párhuzamos, geometriai alakokat utánzó és hálózatos ráncok. * R. L. 44 éves férfibetegnek klinikánkra jövetele előtt 5 hónappal erős tompa, ütés érte a jobb szemét, ami után ezen a szemén látását fokozatosan elvesztette. Tudomása szerint előzőleg soha sem volt szembetegsége : mindig egészségesnek tudta magát. Születését normális lefolyásúnak tudja. Felvételi státus : V : o. d. : fén. o. sin. : 5/10 — cyl. 1.0 D. tengely 180°-ban : 5/8. 0. d. : Pár tágult episcleralis ér. A szaruhártya felső egyötöde borús. A hátsó felszínen üvegszerű szálakból álló kb. 4 mm átmérőjű majdnem teljes kör, melyből elvékonyodó küllők haladnak a peripheria felé, a corneában villaszerű elágazódással tűnnek el, a limbust nem érik el. A szálagok kissé egyenetlen vastagságúak, maximális átmérőjük 0.2 mm. A szálagok mentén — különösen a corneával való összefüggésiiknél-pigment-rögök észlelhetők. Pár helyen több mm. hosszan elhagyják a cornea hátsó .felszínét és azt kifeszített húr szerűen hidalják át. A szálagok egy része szabad szemmel is látható. Réslámpa ráeső fényében a középső egyharmad szürkés reflex-csíkot ad, a szélső harmadok átlátszóak. Visszavert fényben az egész egyneműen átlátszó. Iris sorvadt, peripheriás elülső lenövések, maximálisan tág pupilla. Tyndallizáló csarnok. VI. és IX. között a pupilla síkja mögött katarakta secundaria sejthető, amihez felülről sugaras csillogó szálak (zonula?) haladnak. Üvegtestben alul a lencse sejthető. Fundus nem látható. T. : 30 Hgmm. 90
