Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 2. szám

létében, csökkent érzékenység kapcsán. Súlyosabb esetben dystrophia lehetőségével kell számolni. Vagy a hydrochinion-por vagy a chinon-gőzök tehetők felelőssé. A diffúz festődés mellett látható szürke pöttyök fehérjekicsapódást jelentenek. A mechanizmust illetőleg két lehetőség van : HCH-kristály az alkalikus könnyben oldódván a hámba szívódik fel és itt p-chinonná oxidálódik. Vagy pedig az oldódó HCH reagál a hámsejtek lipoidjával. Az így megkötött vegyiilet a napfény hatására melaninszerű anyaggá alakul át. éppen úgy, mint ochronosis folyamán.

Az előállítás lényege, hogy anilinből oxydatio révén parachinon keletkezik : ezt vas jelenlétében hydrochinonná alakítják át (2 OH gyök).

Az Obuch Intézet megfigyelései szerint a trinitrotoluol (T. N. T.) nemcsak toxikus amblyopiát idézhet elő, hanem mérgezéses szürke hályogot is. Ugyanitt írták le dohányipari dolgozóknál a látótér különböző jellegű szűkületét és szaruhártya csökkent érzékenységét.

Ipari ártalomnak kell minősítenünk a járványos keratoconjunctivitist, méh- 1941- ben hajógyárakban, 1948-ban a Párizs környéki vasipari munkásoknál lépett fel tömegesen. Tünetileg jellemző a szaruhártyában fellépő nagyszámú hámalatti kerek pötty (nekrosis), felületi nyirokmirigymegnagyobbodással. Sikerült a kórkép kórokozóját izolálni, mely neurotrop vírusnak bizonyult (Sanders). Úgy látszik, hogy a fémpor elősegíti a fertőzések kirobbanását. Megemlítem, hogy therapiásan az aureomycin-oldat (%%) becseppentése meggyorsítja a különben igen makacs kép lefolyását.

A foglalkozási keratitisek túlnyomóan felületes, punctata-jellegűek : erős fénykeriilés, szemhéjgörcs, könnyezés kísérik. Típusos paradigma a kénhydrogén okozta keratitis, melyet a műselyemgyártás, cukoriparban stb. látunk fellépni, latentia után. Idült keratitis professionálisnak fogható fel esztergályosok fémpor-impraegnatiója, hypaesthesiától kísérve. A foglalkozási conjunctivitisek száma hatalmas : majdnem minden iparágban észlelhető valamilyen porártalom vagy gázok által feltételezett irritatio.

A sugárártalmakkal nem kívánok itt bővebben foglalkozni, csupán megemlítem, hogy hegesztők gyakori panaszait megszüntethetjük megfelelő sulfonamid-oldat becseppentésével. Természetesen a védőüveget nem teszi fölöslegessé. Az oldat ibolyántúli sugarakat elnyeli (solan).

Az ipari világitásban nagy szerepet játszik a fluorescens-cső : a sárga szín kellemesebb, mint a hideg kékfényű fényforrás. Egyik hátrány a stroboskopos hatása, melynek eredményekép a kerék ellenkező irányba látszik forogni, valamint a szapora pislogás (flicker). E hibák technikai fogásokkal kiküszöbölhetők (kapcsolás, árnyékolás). Előállításuk alkalmával a fluoreskáló porkeverék beryllium-tartalma mérgező hatású : heveny tünetei között szerepel a szemhéjvizenyő, kötőhártyaizgalom (egyébként tüdőméreg).

A közeli és tartós szemmunkát végző dolgozók myopiújával behatóan foglalkoztak a Szovjet Tud. Akadémia munkahygiéniai egyetemén: e foglalkozási myopia 3 D-n túl nem emelkedik. A tanácsadás e téren is nagy jelentőségű.

Irodalom

Lásd a szemészeti iparhygiénével foglalkozó monográfiákat: Coutela, Kuhn, Minton, Jaensch, Orosz. — I. Astakhova: Veszt. Oft. 22, 2, 1943. — Bucklers, M: Klin. Mon. Aug. 99 : 676, 1937.

— Cogan és Grant: Arch. Ophth. 33 : 106 és 34 : 248, 1945. — Gomer: Graefes Arch. 150 : 622, 1950. — Joffe, С. M.: Veszt. Oft. 28 : 4, 1949. — Ha. Dame : A. Journ. Ophth. 29 : 1432, 1946.

— I. Mann: Br. Jl. Ophth. 31 : 40, 1947. — Kaplan, J. D.: Veszt. Oft. 28 : 4, 1949.— lib. Acderson: Arch. Ophth. 38 : 812, 1947. — Dashevszki: Veszt. Oft. 19 : 50, 1941. — Sterner etn. Exc. I. , 7. — III. Rom: D. M. W. 1949. 16.

80