Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám
Klinikailag fajlagosan bántalmazzák az idegrendszert, anyagcserét, vérképző szerveket és májat; nem fajlagos hatásuk nyálkahártyaizgalomban (légutak) és az ú. n. praenarcosisban mutatkozik. A megbeszélendő szerek a látószerven részben direkt külső iritációt okoznak, tartósabb expozíció esetén szaruhártya-jelenségeket. Utóbbiak könnyen elnézhetők. A kórismét festés (fluorescein, rose bengale), réslámpa- és érzékenység vizsgálat teszi lehetővé. Gyakori kép a felületes keratitis punctata, valamint az allergiás szemhéj - dermatitis. A másik támadáspont a látóideg papillo-maculáris kötege, melynek laesiója toxikus amblyopiát hoz létre. Ez általános méregfelvétel következménye. A kórkép elkülönítendő a sclerosis multiplextől, valamint alkohol-nikotinmérgezéstől. Nagy szerepet játszik a szervezet vitaminháztartása és fehérjeforgalma: ezek zavara hajlamot hoz létre. így keletkezik a második világháború kapcsán általam is észlelt nutritionalis amblyopia. Másrészt a mérgek az enzymfolyamatok gátlásával másodlagos В-Vitaminhiányt provokálnak. A toxikus amblyopiák felismerése valóságos detektívmunkát jelent! Ezért igen fontos a részletes munkaanamnézis. melyhez a technikai részletek ismerete elengedhetetlen. A továbbiakban a fontosabb oldószereket s azok hatását fogom ismertetni. A) Nyíltláncú (alifás) vegyületek A szénhydrogének közül a benzin a kötőhártya izgalmán kívül mydriasist,valamint dermatitist idézhet elő. Előbbit sárcipőüzemben, utóbbit nyomdászatnál észlelték. A methylalkohol veszélyes volta közismert; ipari vonalon heveny ophthalmiát írtak le fényezőknél, emellett szarueróziót is láttam. Bár inhalációs méregfelvételre sok alkalom nyílik, igen ritka a manifeszt károsodás. Ezért csupán enyhébb formákra számíthatunk. Látótérvizsgálaton kívül szovjet tapasztalatok alapján adaptometria bír jelentőséggel a kórismézésben. A vizeletben hangyasav mutatható ki. Újonnan bevezetett szer az esőkabátok ragasztására szolgáló mügyantaoldószer, a butylalkohol (butanol). A megfigyelések szerint a megbetegedések száma arányosan nő a koncentrációval. A szaruhártyán a szemrés területében nagyszámú felszínes vacuola látható, heveny izgalmi tünetek kíséretében. A gyógyulás 1 hét alatt bekövetkezik, kísérletileg nem idézhető elő. Itt említendő a szalmakalapiparban észlelhető felületes keratitis punctata : a szereplő nitrolakk oldószere a butanol, butylacetát mellett. Erős égés, fénykerülés jellemzi e foglalkozási szembántalnat. Nehezen analizálható bútorfényezők szarufolyamata : itt ugyanis a cellulozelakk oldására és hígítására különböző alkoholok, esterek, szénhydrogének, benzol használtatnak. A retrográd rés apró, víztiszta cseppecskéket mutat a szaru hámjában (negyven mikron), melyek valójában oldószerlecsapódások. A ritkán szereplő aethylacetát ugyancsak szarulaesiót idéz elő. A dimethylsulfát kiterjedten használt methylálószer a festék- ésparfőmiparban. A jellegzetes latentiával fellépő szaruártalom több esetét írtam le : ez enyhe szurkáltságtól kiterjedt hámfoszlásig minden változatot mutathat. Súlyos esetben a légutak maródása kísérheti. Újabban vált ismeretessé, hogy tiszta aceton viscozegvártás kapcsán szaruhomályt és fekélyt okozhat, korrozív hatás révén. A halogénezett szénhydrogének ipari felhasználása igen változatos. Néhány terület: robbanószergyártás, gyapjútisztítás, gyantaoldás, műbőripar, textilipar, szappangyártás, vegyi tisztítás, impraegnáció, tűzoltószerelőállítás, toalettszerek készítése, gyógyszeripar. A monoklónnethán, mely jégszekrényekben, hűtőiparban kerül felhasználásra, szemfenéki vérzéseket, toxikus amblyopiát, szemizombénulásokat okozhat: a szervezetben methylalkóhol keletkezik belőle. Közismertebb a tetraklórmethán (tetra), mely a kötőhártya-irritáción kívül látóideglaesiót, oktávus sérülést, valamint pupillazavarokat idéz elő. Nem robbanó kiváló oldószer, mely azon-78
