Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 2. szám
Űj szempontokat vetnek fel Heath és Sachs is, akik azon az alapon, hogy a dilatator acetylcholinra is összehúzódik és ez az összehúzódás eserinnel még jobban érzékenyíthető, továbbá, hogy adrenalin okozta dilatátorkontrakció atropinnal csökkenthető, arra az álláspontra helyezkednek, hogy az irisizomzat együttesen képez effektor-3. ábra. a) Ép oldali sphincter reactioja b) 0.14x10-* conc. adrenalin hatása az operált 0.14X 10-* conc. adrenalinra. oldali sphincterre a 4. napon. egységet és külön axbcnergiás, cholinergiás receptorokat az irisizmok nem tartalmaznak. A diiatátor normális körülmények között nem azért reagál adrenalinra, mert adrenergiás receptorokat tartalmaz, hanem azért, mert azon'specifikus neuro-humoralis agens, melynek legjobban ki vannak téve véletlenül a sympathin, mely a sympathicusa) Ép oldali sphincter 0.2 X M-7 conc. adrenalinra alig reagál. 4. ábra. b) 7 napos operált oldali sphincter 0.2x10-7 conc. adrenalinra maximálisan elernyed. végekről válik ki. A denervatio vagy pharmacologiai szerek érzékenyítő hatása szerintük abban áll, hogy az ingerküszöböt csökkentik, következésképpen a pupillaeffektus kisebb adagra is létrejön. Ha ilymódon az ingerküszöb alacsonyabb lesz, az effektor a különben »ellentétes« ingerre (pl. acetylcholin) is reagál és ez olyan tény, mely az ingerek nem specifikus volta mellett szolgáltat bizonyítékot. Heath és Sachs szerint az egyes chemiai anyagokkal szemben fennálló ingerküszöb különbségek 5 Szemészét 65
