Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám
Irodalom Orüter : Klin. M. Bl., 1938, II, S. 127 ; 1939, I. S. 571. — Orüter : Herpes u. Auge. 1938(Enke). — Grósz István : Gr. A., Bd. 140, S. 149. — Hamburger : Kl. M. Bl., 1935, I. S. 382. — Sugita : Gr. A., Bd. 140, S. 141. — Ohno : Ref. Kl. M. Bl., 1938, I. S. 635. — Roggenkämper : Kl. M. Bl., 1938, II. S. 285. — Fischer : Kl. M. Bl.. 1938, I. S. 463. — Steinseifer : Z. f. Aug., 1938. — Sugita : Kl. M. Bl., 1939, II. S. 261. Др. Палич—Санто Ольга: НОВЫЕ ДАННЫЕ К СИМПТОМАТОЛОГИИ И ТЕРАПИИ КЕРАТИТИСА ДИСЦИФОРМИСА. Терапия кератитиса дисциформиса тяжелая задача, т. к. это болезнь, очень трудно поддающаяся воздействиям. В противоположность этому появление кератитиса дисциформиса можно избежать, т. е. ему воспрепятствовать. Сутью является раннее распознавание поверхностного заболевания корней херпесом и его причинное лечение. NouveUes contributions ä la Symptomatologie et ä la thérapie de la kératite disci forme La thérapie de la kératite diseiforme est un devoir difficile, parce que cette maladie est a peine ä influencer. Par contre il est possible d’éviter, respeetivement d’empécher l’apparition de la kératite disciforme. La reconnaissance effectuée le plus tot possible des maladies herpétiques superficielles de la cornée et leur traitement rationnel en sont les moyens. Közlemény a Helmhotízról elnevezett Központi Szemészeti Intézet (igazgató : prof. H. A. Kolen) Élettani Optikai Osztályáról (vezető : prof. Sz. V. Kravkov, az SzSzSzR Tudományos Akadémiájának és az Orvostudományi Akadémiának levelező tagja) Készülék a színlátás küszöbértékének meghatározására* Irta : R. fí. Zareckaja Jelenleg a színlátás gyakorlati vizsgálata általában táblasorozatok segítségével történik (Rabkin, Ishihara stb.-ek táblái). Olyan módszerrel azonban eddig nem rendelkeztünk, amellyel meg tudtuk volna állapítani a színlátás érzékenységét (a színfelismerés élességét), be tudtuk volna határolni a »normálist«, és az individuális különbségeket is meg tudtuk volna mérni. Különösen szükségesnek látszott olyan klinikai módszer, amelyet betegségek korai diagnózisában is fel lehetne használni (például glaukoma, neuritis optici esetében stb.). Ebből az elgondolásból kiindulva készüléket szerkesztettünk, amellyel a színlátás küszöbértékét meg lehet határozni. A készülék leírása. Egy nem nagy fekete fadobozt, melynek magassága 46, szélessége 17 és mélysége 10 cm, függőleges válaszfal két egyenlő részre oszt (1. és 2. ábra). Mindkét részben felül és alul egy-egy öt cm átmérőjű fahenger van. Két-két henger egy méter hosszú szalagot tart kifeszítve, ezeken a szalagokon vannak a színsorozatok. A hengereket egv-egy jobbról és balról felül elhelyezett csavar segítségével lehet forgatni. Az elülső falon két kerek nyílás látható, ezekben jelennek meg forgatás közben egymásután a színek, amelyek a szalagon P5xl'5 cm-es négyzetekben követik egymást. Eddig csak vörös és zöld színből állítottunk elő és próbáltunk ki színsorozatot. Mindkét szalagon 61 színes négyzet van. Minden négyzet valamivel telítettebb tónusával különbözik az előzőtől; az első négyzet szürke. Ehhez az achromatikus szürkéhez a további négyzetekben lépcsőzetesen tevődik hozzá meghatározott mennyiségű vörös * Megjelent a Vesztnyik Oftalmologii 1950. évi első számában, az »Új technikai ajánlatok« c. rovatban. 46
