Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 1. szám
A bulbiculusok nemcsak idős, hanem fiatal egyénekben is megtalálhatók. Természetesnek látszik tehát az a magyarázat, hogy a bulbiculus épp azért van ott, ahol van, mert így az arteria és a sclera között elhelyezkedve, lévén a benne levő folyadék gyakorlatilag összenyomhatatlan, megakadályozza, hogy az artériás pnlsus a vénát összenyomhassa. Az artériás nyomás ugyanis háromszorosa a vénás nyomásnak. Kétségtelen, hogy a rövid ideig tartó, de állandóan ismétlődő vénás pangás az érzékeny szöveteket, mint corp. cil. és retina, károsan befolyásolná. Lehetséges az is, hogy a bulbiculusok tisztán az artériás pulzálás mechanikus hatására passzive jönnek létre: a vena fala elvékonyodik és kitágul. Ebben az esetben a bulbiculusok a korral fellépő kóros jelenségként foghatók fel. Ezt támogatja az a megfigyelésünk, hogy számuk a kor előrehaladtával szaporodik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt sem, hogy a vénás rendszer ilyen gömbszerű tágulatait leírták a bélben, a májban, a tüdő interalveoláris kötőszövetében. Feltételezik, hogy ezen berendezések által a vénás rendszerben gyors telődési változások lehetségesek és nagy jelentőséget tulajdonítanak az ily módon beálló vérfelhalmozódásnak a shock keletkézé sében. Ismeretes, hogy kísérleti állatokon, bizonyos szervük felől ingerelve, shockot lehet előidézni. Egyes kutatók azon a véleményen varrnak, hogy a kísérleti állatok shock-szerve aszerint változik, melyik szervben fordulnak elő a vénás gömbszerű tágulatok nagyobb számban. Szemészeti vonatkozásban egy shock-szerű állapotban a bulbiculusok hirtelen kitágulnak, a véráramlás nagy fokban meglassúbbodik és anélkül, hogy az elfolyás teljesen megszűnne, a vér felhalmozódása vénás stasishoz vezet. Ehhez a lehetőséget megadja az, hogy a bulbiculusokon excentrikus kiöblösödés van. Ez az anatómiai adottság tehát haemodvnamikai alapjául szolgálhat a glaucomának, anélkül, hogy a vena vorticosa vagy a Schlemm-csatorna— vena aqueosa sclerálisan elzáródott vagy megszűkült lenne, mint ahogy ezt egyes szerzők feltételezték. A hirtelen tágulat létrejöhet neurogen úton vagy éppen az epitheloid izomsejtek által kiválasztott H-anyagok révén. A glaucoma pathogenesisével foglalkozó irodalomban nem egyszer találunk utalást ilyen, a glaucomás csarnokvízben található H-anyagokra, amelyek az uvea ereinek nagyfokú kitágulását okozzák. A kor előrehaladtával mind az eptiheloid izomsejtek, mind a bulbiculusok gyakrabban fordulnak elő. Nagy anyag átvizsgálása fogja csak lehetővé tenni, hogy ezeknek az egyes kórképekben játszott szerepét megvilágíthassuk. 4. ábra. A—art. cil. post. brev. ágai, B=btűbiculusok a V. vorticosa ágain. \ =amp. v. rortic. (Orbán, 20 У.). Röviden összefoglalva : a szem vér- és folyadék-keringéséről szerzett ismereteinket ezen legújabb anatómiai szövettani megismerések szemszögéből is meg kell vizsgálni. Gudden azt mondja: »Először anatómia és aztán physiologia ; de ha először physiologia, akkor sohasem anatómia nélkül.« A legújabb élettani kutatások eredmén ei. a hyaluronsav-hyaluronidase intraocularis keletkezése és viszonya, a vér-csarnokvíz gát, a szem folyadékcseréje, a retina működése stb. teljesen ismertté akkor válnak előttünk, ha tisztázzuk azokat az anatómiai alapokat, amelyeken nyugszanak. Ennek a rövid előzetes közleménynek a célja tehát megjelölni azt az utat, amelyen az elkövetkezendő vizsgálataink haladni fognak. 40
