Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám
Összefoglalás Az általunk észlelt esetben az atropin conjunctivitist mindenben utánzó kötőhártyagyulladásról volt szó. A kórképre jellegzetes összes tünetek — fájdalom, erős könnyezés, bő váladék, gyulladt kötőhártya sárgás csomókkal és oedemás, erysipelasszerú bőrgyulladás a szemhéjakon és környezetében — megtalálhatók voltak. Kórokozónak, mint allergen a penicillin bizonyult. Ennek elhagyása után és privin cseppentésére, valamint calcium és dehistin adására a betegség pár nap alatt nyomtalanul, békés, sima kötőhártyával gyógyult. Irodalom 1. Herwick, Putman és Gamboa : Fleming : Penicillin (Butterworth London 1946). — 2. Rudas I.: Szemészet: 1950. 4, 223. old. — 3. John A.Egan : Am. J. of Ophth. 34. 289—290. (1951). — 4. Edwin В. Dunphy : Am. J. of Ophth. 34. 915—916. (1951). — 5. Rostenberg és Welch : Fleming : Penicillin (Butterworth London 1946). —• 6. Cormia, Jakobsen és Smith : L. Fleming : Penicillin (Butterw'orth London 1946). — 7. Paul Sorg : Zur Frage der Atropinconj. (Aus der Würzburger Univ.-Augenkl. 1933.) — 8. Andre Koutseff : Zbl. 1935. 510. o. — 9. Alan C. Woods : Am. J. of Ophth. 1949. 1457. o. — 10. Schick—Brückner : Kurzes Handbuch. (Die Atropinconj. 118. o.) — 11. Amsler—Brückner : Lehrbuch der Augenhk. (Allergische conj. 441. o.) — 12. Magitot A.: British J. of Ophth. 1946. 4S6. o. — 13. Mejer FAm. J. of Ophth. 1950. 499. o. — 14. Németh Lajos : Allergiás szembetegségek. 1943. ÚJÍTÁS A korszerű szemkenőcsökről, különös tekintettel azok alapanyagára írták : Grósz István dr. és Kedvessy György dr. I A szemészeti oldatok standardizálása után (10) következő lépésnek az optimális enőcsalapanyag (bázis) kidolgozását szántuk. A kérdés elsőrendű fontosságú, mert a bázis szabja meg a kenőcs használhatóságát szembajokban. Korábban nálunk az egyszerű fehér vazelin volt használatos magistráli s rendelésekben, egyébként a gyári előállítású Ebaga-alapanyaggal készült kenőcsök. Ez utóbbiak bevezetése Liebermann Leó és Imre József nevéhez fűződik. A kenőcsformát a szemészetben általában akkor alkalmazzuk, ha protrahált hatást kívánunk kifejteni (éjjelre). Bizonyos kórképek megkövetelik a kenőcsalakot. Alkalmazásuk azért is igen előnyös, mert jól tárolhatók és azonnal felhasználhatók. Mik a feltételei a kifogástalan kenőcs bázisnak? 1. Megbízható gyógyszerhatást biztosítanak (a nem megfelelő bázis illuzórikussá teszi a therápiás hatást). 2. Jó tűrhetőség. Oldhatatlan anyagok porítása, konzisztencia, viszkozitás, könnyel való keveredés megannyi szempont, amit tekintetbe kell vermünk. A bázis semleges vegyhatású legyen, a szemet ne izgassa és a hatóanyaggal vegyileg ne reagáljon. 3. Csíramentesség. Bár a kenőcsalapanyagok rossz táptalajok, a nyersanyag vagy edényzet fertőzöttsége bajt okozhat. Újabb kutatások bebizonyították, hogy a sterilen kiszerelt tubusok tartalma használat folyamán fertőződik, főleg staphylococcus-szal. Meglepő hogy sulfonamid és penicillin-kenőcsök sem kivételek e tény alól. (bakteriostasis !) Kívánatos a tubusok sterilezése megtöltésük előtt; a tégelyek lehetőleg kifőzendők. (3, 9, 14, 17, 21.) 4. Tartósság. E szerek évekig állítatnak raktárakban vagy gyógyszertárban, ezért tartósításukra gond fordítandó. 212
