Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám
Jelen állapot: Bal lábszáron ötforintnyi nagyságú, kerek, bevérzett alapú, már hámosodásnak indult szélű zúzott seb a feszítő oldalon. Testszerte a bőr síkjából kiemelkedő, forintnyi, zegzugos szélű, egymással összefolyó, vörös kiütések, melyek erősen viszketnek. Végtagokon, arcon bőrduzzanat, mely az ujjbenyomatot megtartja. Láz a 37'6° C-t a betegség egész lefolyása alatt nem haladta meg. Szemlelete : Látás : jobb szemen : 5/5, bal szemen : 5/5. Mindkét oldalt duzzadt, oedemás szemhéjak, kötőhártyákon kisebbfokú chemosis, helyenként ecchymosisok. Mindkét oldalt — jobboldalt valamivel nagyobb fokú — kifejezett exophthalmus, melynek fokát az akkori háborús viszonyok miatt mérni nem tudtuk. Enyhe ciliaris pir. Törőközegek tiszták, szemfenekek épek, pupillák egyenlő tágak, jól reagálnak. Szemmozgások szabadok, fájdalmatlanok. Általános vizsgálat kórosat nem mutat. Therapia : 2X 1 csepp Tonogen, 2X1 ampulla Calciphedrin és C-vitamin forte i. v. A bőrre Zincoxyd-talcumos rázókeverék. Lábsebére Ultraseptyl poros kötés. Kórlefolyás : Két nap után a chemosis csökkent, az exophthalmus j. o. csökkent, b. o. megszűnt. Harmadik nap chemosis nincs, az exophthalmus j. о. is elmúlt. Vérbő kötőhártyák. Arcon, végtagokon a bőrduzzanat visszafejlődött. Bőrön az exanthemák eltűnőben. Kezelést folytatva, ötödik napon gyógyultan távozott. Második esetünk M. M.-né 63 éves nőbeteg exophthalmus miatt áll belklinikái kivizsgálás alatt. Családi anamnesis, előző betegségek, tbc., lues negatív. Panaszai: felvétele előtt két héttel fejfájás kíséretében hirtelen rosszul lett, arca, nyaka, szemhéjai megduzzadtak, mindkét, de főleg bal szeme kidülledt, hangja megváltozott. Felvételkor a nyak- és arcduzzanat elmúlt, hangváltozása, szemkidülledése is megszűnőben volt. Belgyógyászati kivizsgálása az exophthalmuson, arteriosclerosison, +6% alapanyagcserén és renyhén mozgó rekeszeken kívül kórosat nem mutatott. Gégészet : Tonsillitis chronica. Fülészet : hypaesthesia n. cochlearis 1. u. Ideggyógyászat: negatív. Szemészeti lelete : Látása : jobb szemen : 5/10 + 0-75 D sph + 0-75 D cyl 0° = 5/5, bal szemen: 5/10+0-75D sph + 0-75 Dcyl0° = 5/5. Mindkét szem békés; szabad, fájdalmatlan szemmozgások. Mindkét, de főleg baloldalt kisfokú exophthalmus. Hertel: o. d. : 14, o. s. 16 mm. Mindkét szemrés jól nyílik, hossza 21 mm, tágassága j. o. 11 mm, b. o. 12 mm. Jelzett Graefe-tünet. Pupillák kp és egyenlő tágak, jól reagálnak. Törőközegek tiszták, szemfenekek épek, vénákon kis kaliberingadozások. Látóterek teljesek, tensio normalis. Mivel a kivizsgálás adatai az exophthalmus eredetére más magyarázatot nem adnak, az exophthalmus és kísérőjelenségeinek magyarázatául Quincke-oedemát tételeztünk fel. Eseteinkben az exophthalmus oka valószínűleg vasoneuroticus-anaphylaxiás alapon fellépő szemgödri oedema. A szérumbetegség képe mai felfogás szerint szintén vasomotoros zavaron alapul, mely a vegetatív idegrendszer útján jön létre, hasonlóan a Quincke-oedemához. Egyéni hajlamot találunk : a vegetative stigmatizáltakon és allergiás megbetegedésre hajlamosakon (szénanátha, asthma) gyakoribb. Szemhéjoedemák, chemosis, petechiák, mint más allergiás megbetegedésekben, itt is előfordulnak, úgy, mint a hasonló eredetű szemgyulladásokban. Az orbita szövetének fokozott duzzadási készsége, érdússága pedig anaphvlaxiás alapon fellépő exophthalmusra praedisponál. Hasonló megbetegedésre az irodalomban az alábbi adatokat találtam : Birch—Hirschfeld összefoglalójában a következő eddigi közléseket sorolja fel ; Adler acut retrobulbaris oedemát ; Fuchs exophthalmusig fokozódó episcleritist ; Teillais nőknél átmeneti, a nemi mirigyek működésével összefüggő exophthalmus eseteket írt le. Az exophthalmus okául első leíróihoz hasonlóan 1. sympathicus affectiót, 2. angioneurosist Quincke-oedema kapcsán, 3. az urticaria analógiájára gastrointestinalis autointoxicatiót, 4. hormonális tényezőket vesz fel. Van Bogáért esetében a Quincke-oedemához az exophthalmuson kívül szemizomparesisek, pupillomotoros zavarok és vestibularis tünetek társultak. Peters szerint más testrészek Quincke-oedemájához hasonlóan recidiváló orbitalis vizenyő is előfordulhat. Löwenstein és Németh Lajos eseteikben az exophthalmus létrejöttét túlérzékenység alapján fellépő idült orbitalis pseudotumorral magyarázzák, míg Csillag esetében úgy az exophthalmus, mint a serosus retinaleválás okának a fajlagos túlérzékenységi alapon fellépő ínhártya gyulladást tartja. Walsh Forddal együtt angioneuroticus oedemában észlelt egy esetet. Szérumbetegségben exophthalmusról közlést nem talált, de biztosra veszi, hogy előfordul. :208
