Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 4. szám
A fehér felszínre tekintéskor szemünkben nem keletkeznek successiv kontraszt hatásaként subjektiv színérzések. Ha a táblázatokban összefoglalt eredményeket egyénenként áttekinthetően akarjuk ábrázolni, akkor a következő módon járhatunk el : A 2. ábra négy függőleges vonalán а В = О, В = 30, В = 50 és В = 80 kezdőbeállításból kapott legmagasabb és legalacsonyabb két egyenlet értékeket megjelöljük. A magas és alacsony értékeket egymással vonallal összekötjük. Ha a successiv kontraszt hatása az eredményeket nem módosítaná, akkor mind a négy indulásnál egyenlő egyenletértékeket kapnánk minimális szórással. A megfelelő pontok összekötése vízszintes vonalat eredményezne, mely fedné az anomaloskop normális középértékének vonalát (A—В vonal). A függőleges vonalakra rajzolt nyíl az egyenletállítás irányát jelzi (zöld vagy vörös oldalról történt-e az indulás) 5. ábra. A 3—6. ábra szemlélteti néhány beállítónál a successiv kontraszt hatását. A táblázatokban észlelt törvényszerűségek egyszerű rátekintéssel azonnal észlelhetők. Ezek a következők : 1. Az indulástól függően változnak az egyenletértékek. 2. Zöld oldalról indulásnál az egyenletértékek alacsonyabbak, mint vörös oldalról indulásnál. 3. A két vonal közé eső terület fejezi ki a szórás mértékét, mely В = 30 és В = 50 Állásokból indulásnál kifejezetten jobb, mint a végállásokból indulásnál. 13 Szemészet 193
