Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám
Korneamikroszkóppá átalakított Javal-készülék Irta : Varga Béla dr. (Eger) A szemteke elülső részeinek finomabb vizsgálata korneamikroszkóppal vagy réseslámpával történik. E korszerű vizsgálóeszközök azonban nem találhatók meg minden rendelőben, sőt minden intézetben sem. Az igen drága, külföldről is nehezen beszerezhető műszerek nélkül pontosabb vizsgálat legtöbbször nem végezhető. Újításom lényege, hogy finomabb vizsgálatok elvégzésére majdnem mindenütt megtalálható, más műszerünket használjuk fel. melyet eddig ilyen célra nem használtunk. A Javai—Schiötz-f. ophthalmometer optikai csöve a keratometria céljára kormára vetített lépcsős ábrát 10—12-szeres linearis nagyításban mutatja. Ez a tulajdonsága egyéb vizsgálatok céljára kihasználatlanul áll. (Ez a nagyítóképesség nem csekély, ha arra gondolunk, hogy a Gullstrand-f. réseslámpával sem érhető el 12—16-szorosnál nagyobb linearis nagyítás.) Néhány forintba kerülő, könnyen keresztülvihető csekély módosítás után felhasználhatjuk az ophthalmometert korneamikroszkóp helyett. Átalakítás nélkül, közvetlenül azért nem használható erre a célra, mert az optikai csőben egy kettőző mészpátkristály (vagy kettőző hasáb) van, ami miatt egymásratolt kettős képet kapnánk a szemről. Ezért a (régi típusú) készülék optikai csövéből a kristályt foglalatával együtt kiemeltem. Az így átalakított készülék, ha a szemtekét megvilágítjuk, sötét szobában komeamikroszkopos vizsgálatok elvégzésére máris alkalmas és meglepően jól szolgál. Megvilágításra legegyszerűbben és nagyon jól az ugyancsak mindenütt megtalálható kalapácslámpa használható. (A lámpát nyelével belehelyezhetjük a készülék asztalkájára szerelt tartóba. De más alkalmas módon is gondoskodhatunk világításról. Ez a megoldás kevés pénzbe kerül és egyszerű, szükség esetén egy segéd is tarthatja a lámpát.) Az ilyen átalakítás a Javal-készülék eredeti céljára való használatát lehetetlenné teszi, ezért a visszaalakítás is fontos. Ezt egyszerűen úgy oldottam meg, hogy az objektív felőli, lecsavarható üres cső helyére egy másik hasonlót szerkesztettem, amelyben a foglalatával együtt kiemelt kristályt egy szorítócsavarral rögzítettem. Ez a cső az eredetinek a helyére felcsavarható. Az eredeti csodarab üres, a másik a kristályt tartalmazza. Felcserélésükkel — ami fél perc alatt elvégezhető — műszerünk hol ophthálmometerré, hol pedig újított nagyító-vizsgáló készülékké (korneamikroszkóppá) alakítható át. A tubuscserével jár, hogy a kettősen törő mészpátot mindig pontosan be kell állítani, hogy az ophthalmometer kifogástalanul működjék. Ez is egyszerűen oldható meg- Az első visszaalakításkor pontosan beállítjuk a kettőző pátot tartalmazó csodarab helyzetét és azt a csövek találkozási helyén finom vonalkával megjelöljük. Máskor már a vonalka szerint állítjuk be a visszacsavart tubust. Az első beállítás fémkornea segítségével történhetik. De van egyszerűbb módja is. A fejtámasztóra súllyal megterhelt, finom selyemszálat függesztünk, mint egy függőónt. Ezt megvilágítjuk és a pátot tartalmazó csodarabot (az utolsó csavarmeneteknél) abba a helyzetbe forgatjuk, amelyben a függőleges selyemszálat az optikai csövön keresztül figyelve, maximálisan kettőzöttnek látjuk. Ez a beállítás egyszerű és gyakorlatilag teljesen megbízható. Ebben a helyzetben jelöljük meg a csodarab helyzetét finom vonalkával. A kristály helyzetének pontos meghatározását tehát csak egyszer kell elvégezni, azután a vonalka szerint állíthatjuk be. A hevesmegyei Közlcórház Szemosztályának közleménye 166
