Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám
köszönhető, hogy a késői korban jelentkező kancsalságban a szem már bizonyos fokú fúzióképességre tett szert és a műtéttel segíteni tudjuk, mintegy továbbneveljük a szemet a fúzióra. A kancsalságoknak egy csoportja kifejezetten accomodativ jellegű (Donders). Worth felfogása szerint a kancsalság nagy részénél a kiváltó ok a rendellenesen gyengült fúzióképesség lehet. Az a körülmény, hogy a kancsalság legtöbbször az 5. életév előtt kezdődik, arra mutat, hogy a fúzióképesség már egészen korai szakában érzékeny a különféle zavaró körülményekkel szemben. Az irodalomban számtalanszor rámutattak’ arra, hogy a hypermetropia összetérő kancsalságra, míg a myopia széttérő kancsalságra hajlamosít. Meg kell jegyeznem, hogy sok hypermetropiás egyénen találkozunk széttérő kancsalsággal és fordítva, megfelelő magyarázat nélkül. Egyoldali szembetegség, különösen amblyopiával, gyakran okozója kancsalságnak. Egyesek a kancsalság kifejlődésében szerepet tulajdonítanak a convergentia túlzott kifejlődésének, azonban ez a feltevés bizonyításra szorul. Az általános egészségi állapotot is, mint ismert tényezőt, összefüggésbe hozzák. Bielschowsky és többen megemlítik, hogy esetleges trauma után, vagy szamárköhögéssel, esetleg kanyaróval kapcsolatosan kezdődött. Ezt az aetiologiai tényezőt különösen a szülők szokták említeni, de ez az előzmény, mint »kórokozó« körülmény nagyon problematikus. Amennyiben kancsalsági műtétekkel kellő sikert akarunk elérni, nemcsak az említett maradiságot kell levetkőznünk, hanem a műtéti eljárásainkban mindig kellő radikalizmussal kell eljárni. Miként említettem, a kezdeti balsikerek után antepositiós és resectiós eljárásokra áttérve, még mindig nem értem el a várt kellő eredményeket és ekkor a műtétek gondos mérlegelése után rájöttem, hogy ennek sok esetben a »szövetek kellő kímélése« volt az oka. A szövetek túlzott kímélése miatt kicsiny, túlóvatos metszésekkel dolgoztam. így nem sikerült a műtéti területnek elengedhetetlenül szükséges és alapos feltárása, ami azért szükséges, hogy a műtéti terület structuráját alaposan felismerhessük. Mielőtt az operálandó izmokat és az inaknak helyzetét kellően rekonstruálni tudjuk, feltétlenül szükséges anatómiai helyzetük alapos ismerete, ezért ajánlatos mindig alapos, kiadós, feltáró metszéseket végezni. Pályám első felében végzett kancsalsági műtéteknél éppen a radikalizmusnak e kellő hiánya miatt a túlkorrekció valóban ritka volt, míg gyakori volt a részleges eredmény, vagy hiányos korrekció. A gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy a sebészi szemmel nézett kisfokú túlkorrekcio mind a beteg, mind annak hozzátartozója részéről sokkal szívesebben vett eredmény, mint pl. 10 fokos maradékkancsalság, ami miatt újabb műtéten törhetjük a fejünket. A szövetek anatómiai és fejlődési ismerete a műtét közben nagyon fontos. Elsősorban lényeges körülmény a conjuctiva tökéletes feltárása, majd varratokkal való pontos egyesítése, hogy sem tátongó, sem rosszul illeszkedő seb ne maradjon vissza, mert ennek sarjadzásos szövetképződés, esetleg csúnya forradások lehetnek a következményei. A Tenon tok sok esetben a műtéti megoldás kulcsa lehet. Tudjuk, hogy a Tenon-tok felhasználásával erősíthetjük a túlságosan gyengén fejlett izmot, viszont a Tenon-tok kellő feltárásával és felszabadításával a hypertrophiás izmot megfelelően gyengíthetjük. Mielőtt a sebészi eljárásra elhatározzuk magunkat, tökéletes diagnózist kell felállítanunk, ami nem mindig könnyű feladat. Ha diagnózisunk helyességében nem bízhatunk, akkor inkább halasszuk el rövid időre a műtétet és újabb vizsgálattal iparkodjunk pontos képet 'nyerni az izomegyensúly zavaráról. Minden gyakorlott műtőnek, aki sokat operál szemizmokon, megvan a maga megszokott diagnostikai eljárása. Első természetesen a műtét előtt a fénytörés pontos megállapítása, ami az alkalmazkodás bénításával történjék. Vannak, akik e célból megelégszenek homatropin becseppentésével, de általában atropinozott szemen, sőt pl. Szergijevszkij 10 napon keresztül napi kétszeri atropin becseppentéssel végzi harmadnaponként a pontos szkiaszkopiát és a 138
