Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 3. szám

lenni, mert az eredményeink nem voltak kielégítők. Szerencsére a rendkívül csúfító túlkorrekció ilyfokú óvatosság mellett az egészen ritka kivételek közé tartozott, ellenben annál több volt a maradékkancsalság, vagy a később bekövetkezett amblyopia. Ilyen körülmények között az egyedül uralkodó tenotomia az én szememben is kezdte hitelét veszíteni és mindinkább a tenotomiát pótló egyéb izomgyengítő műtétekre tértem át, mint a részleges tenotomiára Blaskovics vagy Kettesy szerint, vagy a Bielschowsky-íé\e izom-hátrahelyezésre, vagy a Jameson-féle hátravarrásra. Bármennyire is idegenkedem a belső egyenes izmon végzett tenotomiától, minden aggodalom nélkül megengedhetőnek tartom a külső egyenes izmon végzett tenotomiát. Egyáltalán bármennyire is elítéljük ezt a műtétet, el kfell ismernünk, hogy a műtét megvan, létezik, sőt használjuk is, mert a lényege akár a részleges tenotomiának, akár az ín- vagy izombemetszésnek, akár az izom hátravarrásának mindig azonos : az izom erejének gyengítése.

Ezek a kezdeti nehézségek és a túlzott konzervativizmus érthetően akadályoztak a helyes műtéti megoldás megtalálásában, noha már abban az időben rendelkezésünkre állott sok megbízható és sikeres műtét, amelyekkel az izom megrövidítését (resectio, myektomia), vagy előrevarrását (antepositiö) végezhetjük.

Ma már nincs szükség a túlzott konzervativizmusra sem a műtét idejét, sem módját illetően. A már említett Jameson által ajánlott és többek által javított recessio tökéletesen bevált, mert egyszerű és megbízható műtét és mert megfelelő kontrollal kisgyermekeken és felnőtteken is egyaránt végezhető. Hasonló jó és könnyen végezhető resectio- és antepositio-műtétek is állnak rendelkezésünkre különféle korosztályok részére. A jól felszívódó varratokkal végzett antepositio nemcsak a műtét biztonságát növeli, hanem megkönnyíti a gyógyulást és a műtéti utókezelést is. Nagy mértékben növelné a műtéti biztonságot, leegyszerűsítené a műtét idejének megválasztását felnőtteken és gyermekeken egyaránt nyugotan végezhető általános bódítás.

Miként említettem, a kezdetben túlzott optimizmussal végzett tenotomia nem hozta meg a tőle várt eredményt, sőt sok csalódást szerzett. Ezért érthető, hogy a hatásosabb, az antagonista izmot erősítő műtétekhez, a resectióhoz és az antepositióhoz fordultunk. Kezdetben főként Worth és Meller előrevarrásos műtétjeit részesítettük előnyben. Mivel az ezen műtétekkel elért eredmények sem elégítettek ki, magam is hozzákezdtem egy elővarrásos műtétnek a kidolgozásához, amihez az alapgondolatot egy Meller-féle műtét alkalmával Grósz Emil adta, aki a felszabadított izmot egy U-varrattal varrta előbbre. A hatás első pillanatban nagyon kielégítőnek látszott, azonban a gyógyulás után nem volt kellő eredmény. A gondolatot megragadva, most már kettős U-varratot használva erősítettem az izmot a sclerahoz, oly módon, miként 1926-ban leírtam. A műtéttel sok szép eredményünk volt és nemcsak klinikánkon, hanem akkoriban a berlini szemklinikán is sokat alkalmazták. Ugyancsak az általam javasolt műtéti módosítással végzett 700 műtétről számolt be Horay az I. sz. szemklinikáról, magyar és német részletes ismertetésben. Azt kell remélnem, hogy a műtét ezen megtisztelő fogadtatásnak köszönheti, hogy Thiel műtéttanában Licskó—Horay, majd ugyanazon az oldalon Horay-féle műtét néven szerepel részletes ismertetésben. így erre most nem is térek ki, kortársaim és volt klinikai munkatársaim mind ismerik. Csak a műtét hasznosabb és eredményesebb voltát elősegítő, azóta alkalmazott nehány apró fogást említek meg. Különösen nagyfokú kancsalság esetén behelyezem a 2 U-varratot az izomléchez és a limbuszhoz, olyan távolságra, amilyen hatást kívánok elérni, de a corneához egészen közel még egy 3-ik varratot is behelyezek, aminek kizárólag az a célja, hogy az asszisztens segítségével a bulbust eredményesebben lehessen kifelé rotálni, az eredeti 2 U-varrat húzására ne legyen szükség és ilymódon át ne vágjuk a sclerát. Kendkívíil fontos az izomnak az új tapadási helyre való tökéletes rögzítése, ezért kell az ajánlatos 000-ás selyem- vagy catgutfonal csomózásának olymódon történnie, hogy a csomózás, miután a tűket már átöltöttük a conjuctiván, az izmot valósággal lerögzítse a

136