Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)

1950 / 2. szám

Tussal való tökéletes telődés esetén is, főleg fiatal egyéneken, ezek a bulbiculusok legtöbbször csak lapos tágulatokként láthatók és csak ritkán kifejezetten gömbalakúak. Ezzel szemben az örvényes vénák rendszerét plasticus anyaggal töltve fel, ezek a tágulatok jól láthatóvá válnak.

Tüzetesen szemügyre véve az örvényes vénák rendszerét, megállapíthattuk, hogy ezek a bulbiculusok majdnem kivétel nélkül ott találhatók, ahol az art. dl. post, brevis ágai a vorticosa-ágak alatt elfutnak, viszont akkor is jól láthatók, ha az artériák nincsenek fel-6. ábra. Az emissarium-vena lefutása a corp. cil.-ban (4. á. B. eredése.) A = art. dl. ant. egy ágának belépése a corp. cil.-ba. Pl. dl. — plexus ciliaris sec. Kiss. V. = emissariumvena kilépése a corp. cil.-ból. Vx = anastomosis a v. vorticosával. V2 = anastomosis az iris vénáival, a = végkapillárisok, b és c = arteriovenosus anastomosisok.

7. ábra. Vena vorticosa ágai a bulbiculusokkal.

A — ampulla venae vorticosae.

В — bulbiculi venae vorticosae.

töltve (8. á.). Tudjuk, hogy az élőiről jövő ágak majdnem egyenesen, a látóideg tájáról jövő ágak pedig ívben előrehajolva érik el az ampullát (7. á. A). Az elhelyezkedés másik sajátossága az, hogy az élőiről jövő ágak majd mindegyikén, a hátulról jövők közül pedig főleg azokon és csak akkor találunk gömbszerü kitágulást, amikor azok az ampulla aequatoriális síkját túlhaladták. Ritkaság számba megy, ha a hátsó ágakon is találunk bulbiculust. A bulbiculusok az ampulla előtt változó távolságban helyezkednek el, úgyhogy az ampullát mintegy gyűrűkben elhelyezett töjbbszörös védőrendszer veszik körül. A bulbiculusok nem a vena-ág tengelyében, hanem kissé excentrikusán feküsznek, tehát a belépő és kilépő ágak nem a bulbiculus legtávolabbi pontjain, hanem attól kissé oldalt szájadzanak. Két ág egyesülése után esetleg ismét elhelyezkedik egy nagyobb bulbiculus. Végeredményben az

80