Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 1. szám
Klima, M. : Átültetett szaruhártyalebenyek szövettani vizsgálata, különös tekintettel az idegek regeneratiójára. (Cesk. Ofth. 5. 37. 1949.) 4 esetben, amelyekben ismételt szaruhártyaát ültetés történt, vizsgálta szövettanilag az átültetett korongot és megállapítja, hogy az elborult korongokban a Bowmann és Descemet-hártyák megmaradtak, de a lamellákat erezett collagén kötőszövet váltotta fel. Impraegnatióval vizsgálta a korong idegeit és megállapítja, hogy az idegek benövése és ereződés között szoros kapcsolat nincs, az idegek benövése idő kérdése. Az 5 hónap után kivett korongban idegeket nem talált. 8 hónap után megtalálta. A korong átlátszóságának megtartásában nem egyedüli és főképpen nem tulajdonít döntő szerepet az idegek jelenlétének, annál kevésbbé. mert közöl egy keratitis herpetica utáni tisztán begyógyult lebenyt, ahol a korong körüli cornea nagy mértékben csökkent érzékenységet mutatott. Halmát Magda Buschke W. : Morphologic changes in cells of corneal epithelium in wound healing. A cornealis epithelsejtek niorphologiai változása sebgyógyulásnál. (Arch, of Ophth. No. 3. 1949. A hámsejtek mozgásának fontossága, mint az epithelialis sebek gyógyulásának elsődleges tünete, Peter és Arey alapvető munkáiban már leszögezett tény. A szerző a sérülés szélén levő sejteket figyeli meg. Béka és patkány corneán tűszúrást, vonalas sértést és a hám nagy területén való leválasztását végzi. Pár órával a sértés után vizsgálja a hámsejteket lapszerinti metszetekben. Különbözőképpen viselkednek a regeneráló sejtek a sértés alakja, nagysága, valamint a hám rétegei szerint. Pseudopod átalakulást mutat a sejtplasma a szúrt sérülés gyógyulásakor, a hám basalis rétegében, a korai stádiumban, valamint széles sértés után a károsodás szélén levő öbölszerű üregekben. A hámsejtek szóródása és lelapulása — mely a sebszéltől való elhúzódáshoz vezet -— figyelhető meg vonalas és széles sértés utáni korai stádiumban és keskeny sértés után a hám felszínes rétegében. A sejtek ezen viselkedését különböző munkahypothesisekkel próbálja magyarázni, melyek nem bizonyítottak (intracellularis cohesio, a sértés által keltett indirekt ingerek). ' Tatós István О X i 1 i а : Cheratite psoriatica. Psoriasis kapcsán fellépő szaruhártyagyulladás. (Giornale Italiano di Oftalmologia, 1949 marzo-aprile). Szerző a szaruhártyán mutatkozó morphologiai és klinikai jelenségeket írja le cikkében, amelyek psoriasissal kapcsolatban léptek fel. A szaruhártya széli részein erősen vascularizált apró gócok, központi részein pedig még finomabb és ereződést nem mutató góeocskák léptek fel. Mindkettőre jellegzetes közös vonás a hám megvastagodása és helyenként erosiók megjelenése, továbbá subepitheliás borússág és végül a mélyebb részekben keletkező homályok. Szerző esete igen hasonlít, egyes minimális különbségektől eltekintve, Pillát esetéhez. A különféle epitheliosisok, nevezetesen a herpeses infekciók, tekintetbe veendők a kórkép magyarázatánál. Ami a szaruhártyagyulladásnak az alapbántalommal, tehát a psoriasissal való összefüggésétilleti, szerző a morphologiai elváltozások hasonlóságát és az egyidejű megjelenést veszi figyelembe. A toxikus hatás, amely mindig mérsékelt, kezdetben a parenchyma felszínes rétegében nyilvánul meg, а hyperkeratosis és a méty rétegekinfiltrációja távolhatás secundär kifejezői. Hogy a szaruhártya bizonyos bőrbetegségekben inkább vesz részt, mint a kötőhártya, szerző az előbbi 2 szövetnek szoros embryologiai és szövettani összetartozóságára vezeti vissza. ' p gzám (Ща 60
