Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 3. szám
színt egyáltalán nem is láttam, így pl. a kevésbbé érintett bal szem felső áthajtásából vett kenetben is ; sőt ezeket még abban az esetben is megtaláltam, ha a teljesen épnek látszó kötőhártyazsákot előzetesen bőven vízzel kiöblítettem. Helyenként rövid, vaskos és számtalan —- valószínűleg a levegőből került — idegen mycelium (5. foto). A tenyésztés maltosecsövekben sem sikerült. Mindennek dacára érdekes megfigyeléseket tettem ebből a szempontból is. A kenet fixálása a gombát nem pusztította el, mert a fixálás után is életjelenségeket mutatott. Tiszta véletlenségből azonban rájöttem arra, hogy ezen élet]elenségek nem minden körülmények között egyformák. Más életjelenségeket láttam ugyanis akkor, ha a tárgylemezt egyszerűen szabadon hagytam, mintha papirosba csomagolva fiókba tettem. A fekete festékrögök és kristályok abban az esetben, ha a készítményt papirosba csomagolva hosszabb időre eltettem, minden kenetben, szabad szemmel is láthatóan feltűnően megszaporodtak. Volt olyan készítmény, amelyben a kikenéskor szabad szemmel ilyen fekete területet egyáltalán nem láttam a kenetben, azonban pár hét eltelte után a kenet területén nagyon sok fekete folt volt látható, pontszerűtől egészen három-négy mm2-nyiig (6. foto). Ennek meg-3. álra 4. álra felelően mikroskop alatt mindenütt sok fekete, durva pigmentrögöt és kristályt láttam a kenet területén. Ha azonban a penicillin muscularis és helyi alkalmazása utáni napokban, tehát azonos körülmények között ugyanakkor vett kenetet papírba csomagolva eltettem, mikroskop alatt a fekete rög és kristály ilyen nagymértékű szaporodását a kenet területén még hónapok múlva sem észleltem. Más jelenségeket észleltem azonban akkor, ha a kenet szabadon feküdt hosszú időn át. Makroskopice a kenet egyrésze elfolyósodott (7. foto),1 tapadóssá vált. Ezen elfolyósodott területen sehol sem volt gomba látható, egynemű anyagnak látszott. Ha azonban a mikrométer segítségével a készítményt más síkba állítottam be, olyannak látszott, mintha felülről néznénk egymás mellé helyezett simára fésült hajas koponyákat. Ezen a területen számos mycelium is volt, melyek egymással összefonódtak, egymást keresztezték, szemmelláthatóan megszaporodtak. Voltak azonban olyan rövidebb-hosszabb, a legtöbb esetben ívelt alakú képletek, — mycelumok? — melyeket két oldalt olyan keskeny fekete sáv szegélyezett, mint a spórák gyűrűje és ezen belül világoszöld vonal volt látható. Lényegileg tehát ugyanazt az elrendeződést láttuk, mint a spórákon. Meg kell azonban azt is állapítanom, hogy nem mindegyik készítmény folyósodott el, bármennyi ideig hagytuk is szabadon. Annak a kérdésnek tisztázása, mi okozta a váladék fekete színét, nem könnyű fel-1 A fotók elkészítéséért köszönetemet fejezem ki Pillér László clr. tanársegédnek. 164
