Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)
1950 / 3. szám
A gyulai Állami. Kórház szem osztály árnak közleménye. Fekete kötőhártya váladék 1 Irta : Oláh Emil dr. Az eset, amiről beszámolok, nemcsak azért érdemel figyelmet, mert egyedülálló az irodalomban, hanem megjelenésének külsőségeinél fogva is, továbbá azért, mert a megoldatlan problémák egész sora vetődik fel ezen esettel kapcsolatban. Sz. M. 26 éves nőbeteg keratitis parenchymatosa diagnosissal vétetett fel. Serológiai reakciói mind erősen positivak. Miután akkor (1946) még nem volt neosalvarsanunk, 20 szór 1 cm3-es bismuth injectiót kapott. Később vakbélgyulladást utánzó cystaműtét után újból visszakerült osztályunkra és miután akkor már neosalvarsanunk volt, összesen 3'4 g neosalvarsant kapott. Ezen idő alatt a szaru is feltisztult s a kórházat elhagyta. Két hét múlva2 újból felvettük, mert a kötőhártyazsákból fekete váladék ürült, mely a szem sűrű megtisztítása dacára is a pillaszőröket összetapasztotta, de a szemhéjak külső felületére is jutott belőle, főleg az alsó szemhéjra. Felületes megtekintésnél olyan volt, mint amikora szaru tussal történő festésénél, ha véletlenül sok tusfesték került a szembe, a felesleges festék a szemhéjak becsukásánál a szemhéjakra jut. Ez a fekete váladék félfolyékony volt, melyet a szemhéj bőréről egyszerűen le lehetett törülni anélkül, hogy nyomot hagyott volna maga után. A szemhéjak egyszerű széthúzásánál azonban azt is megállapítottuk, hogy a kötőhártyazsákban szilárdabb összeállásban is megtalálhatjuk a fekete váladékot. A bal szem kötőhártyazsákjában csak az alsó áthajlásban volt ez látható, ahol a fekete pálcikák mind a vízszintes irányban helyezkedtek el; kb. egynegyed mm vastagok és 3—4 mm hosszúak voltak. A jobb szem. amelyen a szaruhártyagyulladás3 lefolyt, izgatott volt, főleg a szemteke alsó részére terjedő erős ciliaris és tekei belöveltséggel, de az alsó áthajlási kötőhártya is belövelt volt. A jobb alsó áthajlásban is megállapítottuk a fekete váladékot, de ez más alakban jelentkezett, mint a bal szemen. A jobb alsó áthajlásban ugyanis fekete csapok álltak ki a kötőhártyából és pár mm-nyire szabad szemmel láthatóan is követhetők voltak a kötőhártya alá. Ezen fekete csapok 1 mm átmérőjúek, sőt még ennél is vastagabbak voltak. Két helyen az alsó áthajlásban látható volt olyan kötőhártya alatti feketeség, mely a kötőhártyazsákkal látszóan nem volt összefüggésben. Az alsó szemhéj egyszerű lehúzása is fájdalmat okozott. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a váladékban staphylococcusok, diplococcusok és diphtheriaszerű pálcikák voltak. Tenyésztéssel diphtheria negativnek bizonyult. Saját vizsgálataim szerint gombás megbetegedésről lehetett csak szó, azonban laboratóriumunkban gombára való vizsgálatot végezni nem lehetett, mert maltose hiányában megfelelő táptalajt előállítani nem tudtak. Általános vizsgálat: nyeregorr miatt szűkült orrjárat. Az összes serológiai reakciók erősen positivak voltak ; minden egyéb vizsgálat eredmény nélkül zárult. Vérkép : Fvs. 4600. Vvs. 4,260.000, haemoglobin 79, festődési index 0'9, segment 55. Stab 2, Jugend 3, Eosinophil-, monocyta-, Ba-, lymphocyta 40, vizelet : cukor, fehérje, genny negativ. Helyi kezelésre eleinte semilyen eredményt nem láttunk; azután lökésben kapott 15 g sulfonamidot: eredmény nélkül. Utána 200.000 E. penicillint muscularisan és 1 Előadatott a Szemorvos Szakcsoport 1950. évi tudományos nagygyűlésén. 3 A kórelőzménvek pontos felvételénél kiderült, hogy a fekete váladék a bismut-injectiók alkalmazása utáni második héten jelentkezett, amit azonban a beteg előttünk is gondosan eltitkolt azáltal, hogy a napi kétszer történő beteglátogatásra a szemét előzetes borogatással és mosogatással, törülgetéssel kikészítette. A fekete váladék eleinte minimális volt. 3 Typusos szaruhártyai elváltozás avascularis formában. 162
