Szemészet, 1950 (87. évfolyam, 1-4. szám)

1950 / 2. szám

objektiv lemérésére (Lobeck, Miller, Badtke és mások), de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy itt annyi egyéni variatióval kell számolnunk, ami a kezdeti, kisfokú ingadozások pontos megítélését lehetetlenné teszi.

Az állandósult benignus hypertensio (II. szak), amely a vérnyomás magasságától és a beteg életkorától függően évek alatt fejlődik ki, már kifejezett szemtüneteket okoz. Az artériák feltűnően megszűkülnek, míg a vénák általában normálisak maradnak. A verőerek falának különböző fokú másodlagos sclerosisa következtében az úgynevezett arterio-venosus keresztezési tünetek jönnek létre. Ezek az összenyomott véna egyszerű elvékonyodásától (Gunn), a véroszlop látszólagos teljes megszakadása és a vena ívszerű elhajlásaként (Salus) j elentkezhetnek.

A benignus hypertensio késői (III.) szakában a szemfenéki tünetek tovább sokasodnak, mivel az érfalak ellenállóképessége hovatovább csökken a hyalinos és fibrosus elfajulás miatt. Az elfajulás következtében a retinális verőerek fala általában megvastagszik, de egyes helyeken ez a megvastagodás különösen kifejezetté válik. (Olvasó-tünet.) Az érfalak megvastagodása következtében az arteriolák reflexcsíkja megszélesbedik : »rézdrót jelenség«. A keresztezési tünetek is súlyosabbá válnak, de a legkifejezőbbek mégis a véroszlopot szegélyszerűen kísérő, szürke reflexcsíkok megjelenése. A hyalinosan elfajult érfalakon mikroaneurismák keletkeznek, amelyeknek megrepedése következtében a szemfenéken különböző nagyságú vérzések láthatók. A vérzésekkel egyidőben megjelenhetnek az úgynevezett vattafoltok (cotton wool spots) is. Ezek mibenléte még nem teljesen tisztázott. Sokan exsudatumnak tartják, míg Friedenwald szerint a retina idegrostrétegében lévő ischemias infaretusról lenne szó. A vérzések rendszerint rohamokban jelentkeznek, tócsaszerűek, de ritkábban előfordulnak petechiák is. A látóélesség, amennyiben a macula ép, még súlyos vérzéseknél is aránylag jó. E tünetek keletkezése (különösen a vattafoltok megjelenése) rendszerint a vérnyomás újabb exacerbatiójával esik össze.

A benignus szaknak a malignusba való átmeneteiét a szemfenéken megjelenő neuroretinális oedema, macularis csillagfigura, a retina lapos leválása és amennyiben az agynyomás fokozott, a pangásos papilla megjelenése jelzi.

Bedell, Cohen és Friedenwald figyelmeztetnek arra, hogy nemcsak az előbbinél, de az utóbbi elváltozásoknál is spontán remissiok fordulnak elő, amit a therapiás megítélésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni. Goldring és Chasis szerint a benignus hypertensióban szenvedő betegeknek csak kisebb része éri meg ezt a szakot, mivel többségük már előzőleg cerebralis vagy cardialis komplikációban meghal.

Az arteriosclerosis további súlyosbodása következtében meg98