Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

34

FOLYÓIRAT SZEMLE

Anatómia, physiologia, biochemia

DELGADO, J. M. R: Ueber extramaculares Sehen der Form. A peripheries alaklátásról. (Ophthalmologica, 110: 3/4, 170—190. 1945.)

A jelenlegi klinikai és élettani felfogás szerint valamely tárgy felismerését — tekintet nélkül annak alakjára — egyedül nagysága határozza meg. A szerző annak bizonyítására, hogy az alak a peripheriás felismerést befolyásolja, perimeteres vizsgálatokat végzett, melyek lényege, hogy a 8 főirányban a peripheria felől 5°-onként a centrum felé haladva meghatározott nagyságú, különböző alakú, de azonos területűábrákat tolt el. Az eredményekből kiderült, hogy az ú. n. koncentrikus alakok, tehát, melyek a körhöz hasonlítanak, nagyobb látótérrel rendelkeznek, mint a vonalak. Ezt az észlelést azzal magyarázza, hogy a peripherián a koncentrikus alakok több szcktoriális látóelemet (azon elemek, melyek egyetlen ganglionsejthez tartoznak) ingerelnek, mint a vonalak és ezáltal, impulzusaik összege a ganglionsejt ingerküszöbét elérve, az ingerület tovább vezetődik. A vonalaknál az impulzusok több ganglionsejt látóelemei között, megoszlanak és mivel az ingerküszöböt nem. érik el, az impulzusok egy része elvesz. Ezek figyelembevételével a retina ingerküszöbének eléréséhez szükséges energiamennyiség állandóságának törvényét a szerző kiegészíti: A törvény helyessége a peripheriára vonatkoztatva csak abban az esetben áll, ha az ingerküszöb egy-egy ganglionsejthez tartozó látóelemek túlnyomó többségére vonatkozik. Az energia egy része elvész, ha több ganglionsejt csak részben jut ingerületbe.

Hahn György f

MANDELBAUM—SLOAN: Peripheral visual acuity. With special reference to Scotopic illumination. A periféria látásélessége. (Különös tekintettel a szürkületi megvilágítási viszonyokra.) Am. J. of Ophth. 30 : 581. 1947.)

A retina különböző excentricitású részeinek látásélességét vizsgálták különböző megvilágítási viszonyok között. Azt találták, hogy míg nagyobb megvilágítások mellett (9 b jug Lamb) a periféria felé a látásélesség rohamosan csökken, szürkületi megvilágítási viszonyok közepette, 6.3 pp Lamb-tól lefelé, a látásélesség alig különbözik retinaszerte. Szürkületi viszonyok közepette a 4—8 fok közötti retinarésznek a legnagyobb a látásélessége, de csak a temporalis retinafélen. Az egyes retinamezőnyök látásélességét, mint a megvilágítás függvényét ábrázolva, azt találták, hogy a görbe az 5 foknyira lévő résztől kezdve és attól perifériásán törést szenved, mely a látásélességgörbét az alacsony megvilágítások melletti pálcikarészre és a magasabb megvilágí-T