Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
A debreceni Egyetemi Szemklinika közleménye. (Igazgató: Dr. Kettesy Aladár, egyet. ny. r. tanár.) In vivo végzett irisfestés* Irta: Dr. Hahn György, f Metschnikoff volt az első, aki felhívta a figyelmet arra a harcra, amelyet a szervezet vív meg a kívülről bejutott, vagy a szervezetben keletkezett idegen anyaggal. A phagocyta-elméletet Ribbert megfigyelései támasztották alá, aki vitális festékeket juttatott a szervezetbe, hogy ezen harc részleteit tanulmányozza. Aschoff és Kiyono 24 évvel ezelőtt arra a megállapításra jutottak, hogy a, védekező szövetek, bár a szervezetben szétszórva mindenütt jelen vannak, egységesen viselkednek; ez a reticuloendothelialis rendszer. Vizsgálatára alkalmasak a különböző vitális festékek, kolloidális fémek és a tuss. Ezek valamennyien elektronegatív töltéssel bírnak, aminek essentiális jelentősége van. Jancsó szerint ugyan nem ez a döntő fontosságú. Szerinte a tárolás, azaz az a folyamat, amikor a sejt a közelébe jutott kolloidokat be tudja kebelezni, két phasisban megy végbe. Az elsőben a vérbe juttatott festék fehérjéhez absorbeálódik, ami nyilvánvalóan a fehérje + festék-komplexum töltésének csökkenésével jár. A második phasisban a complexum bejutva a reticuleondothelialis sejtbe, ismét két részre esik szét, a festékrész protoplasnia-fehérjéhez kötődik le. Jancsó és Törő vizsgálatai szerint a tárolási folyamatot a histamin nagymértékben fokozza, aminek oka az, hogy a histamin az endothelt és más mesenchymalis sejteket is képes reticuloendothellé átalakítani. Hogy a histamin * A fiatal szerző tragikus halálát okczó szerencsétlenségnél eltűnt ezen érdekes és nagy horderejű dolgozat eredeti kézirata, így csak a hagyatékban talált fel jegyzésekből tudtuk vázlatosan összeállítani (K. A.) 31 Dr. HAHN GYÖRGY 1921—1948. Dr. Hahn Györgyöt, a magyar szemorvosi kar fiatal és tehetséges tagját, a debreceni szemklinika gyakornokát, akkoir ragadta el a halál az 1948 november 21-én történt vasúti szerencsétlenségnél, amikor első tudományos előadása után — amelynek tárgya az in vivo végzett irisfestés volt, — visszautazott Debrecenbe. Dr. Hahn György orvosi oklevelet 1945-ben szerzett Debrecenben s ezután rögtön a szemklinika kötelékébe lépett. Kezdettől fogva kitűnt azzal, hogy nagy érdeklődést és hozzáértést árult el a tudományos búvárkodás iránt. Meg volt benne a legnagyobb adottság: az önálló kezdeményező készség. A kísérlet, a laboratórium, a megoldatlan problémák vonzották. Az élettani optika, a haploskopia, a binoculáris látás, az accomodatio és convergentia kapcsolatai voltak témái. Meglátta a felvetődő kérdéseket és megtalálta a kísérleti megoldási lehetőségeket. Pl. hosszas kísérletezés és próbálkozás után sikerült neki házilag egy tökéletesen működő haploskopot szerkeszteni, amit a továbbiakban kísérleteihez akart felhasználni; valószínűleg ez az első és egyetlen haploskop Magyarország területén. Dr. Hahn György emellett a klinika, az egyetem, az egész város közszeretetének örvendett, aminek egyik oka kedves, megnyerő, a közösségért dolgozó s minden szépért és nemesért lelkesedő egyénisége volt. — Halála nagy veszteség mindazok számára, akik ismerték és szerették, de legnagyobb a vesztesége mégis a magyar szemorvo'studománynak, amelynek kétségenkívül egyik nagy jövőre hivatott, alkotó tagja lett volna. Kettesy Aladár.
