Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
254 előzetes cenzúráját nem akarjuk bevezetni, de kérjük az intézetek vezetőit, hogy tudományos nívóink érdekében a bejelentéseket gondosan rostálják át. Továbbképző előadásaink új vágányt nyitottak. Elsősorban a társadalombiztosító intézeteknél működő szakorvosok továbbképzését szolgálták. Előadásaink 9 hónapon át folytak kéthetes időközökben, minden alkalommal 2 negyvenperces előadás. A látogatottság 100%-os volt. Vendégelőadóink megismertették velünk a határszakmák aktuális kérdéseit, amiért itt is külön köszönetét mondunk. A továbbképző tanfolyam célját nagyjában és egészében elérte, de mutatkoztak hibák is. Előadóink nem fogták meg mindig helyesen a kérdéseket és nem tartva szem előtt a továbbképző célt, néha túltudományosan, néha pedig a részletekben túlságosan belemenően tárgyalták a témát. Feladatunk, hogy továbbképző bizottságunk a jövőben részletesen tárgyalja át az anyagot az előadóval és pontos utasításokkal lássa el. Előadóink resztvettek a gyakorlóorvosok vidéken folyó továbbképzésében is és ott főleg a gyakorlati problémákat ismertették. Úgyszintén resztvettek a rehabilitatio ügyében tartott hévízi orvoshéten is. Szakmai véleményező bizottságunk foglalkozott a beadott pályázatok szakmai minősítésével és álláspontot foglalt el a szakszervezet és a népjóléti minisztérium által hozzájuttatott kérdésekben. Kijelölt tagjai résztvettek az intézetek most megindult látogatásában, amelynek célja a szakmai munka széleskörű és részletekbe menő megtekintése mind gyakorlati, mind tudományos vonalon. Ennek kapcsán szakmánk kiváló képviselői egymás intézetét meglátogatva és az ottani munkamenetet megismertetve, értékes tanácsokkal fognak tudni szolgálni egymásnak. Vakságügyi bizottságunk foglalkozott a vakok rehabilitációjával és a csökkentlátásuak iskoláztatásának a kérdésével. Külön kell megemlékeznünk a Tudományos Tanács felállításáról és a vele kapcsolatos tud. tervezésről. A magyar népi demokrácia a leggyorsabb tempóban megteremtette a tudományos munka olyan mérvű személyi és dologi támogatását, amely eddig csak a Szovjetúnióban volt ismeretes. Szakcsoportunk minden tudományos kutatója részesül tud. pótdíjban, amely számára anyagi gondoktól mentes tudományos munkát biztosít. A tud. tervezés az 1949. tervévvel indult meg és feladatként szakcsoportunk a biogén stimulátorok, a pigment anomaloscop és a vakok rehabilitatiójának a kutatását kapta. Az ezirányú tudományos munkák folyamatban vannak. Az 1950 jan. 1-vel induló új tervév szemész tudományos részének az előkészítésével szakcsoportunk kibővített szakmai véleményező bizottságának jún. 12. értekezlete foglalkozott. Az egésznapos konferencián tudományos életünk képviselői mind Budapestről, mind vidékről teljes számban megjelentek. Ismét rá kell mutatnom, még nem volt nálunk példa arra, hogy a kormányzat a kutatókat összehíva, tőlük kérje tudományos munkájuk irányvonalát. Ilyen intézkedés is csak a proletárdiktatúrában képzelhető el, amely az eddig ismert államformák közül a szabadságjogok legszélesebb skáláját biztosítja és a dolgozókat arra ösztönzi, hogy ezekkel a szabadságjogokkal éljenek is. Kutatóink javaslataikat széles alapon terjesztették elő és a Tudományos Tanács feladata, hogy a javaslatokból azokat, amelyeket, a nagy 5 éves tervvel összehangolva, támogatásra érdemesnek és szükségesnek tart, kiválassza. Ezen az értekezleten alkalmam volt rámutatni arra, hogy tudományos életünk igazi fellendülése csak akkor következhetik be, ha kutatóink elmélyednek a dialektikus materializmus tanulmányozásában és, gondolkodásukat ilyen irányban fejlesztve, fel fognak tudni zárkózni a legmodernebb kutatásokhoz, amelyeknek mintáját a Szovjetúnió tudományos életében látjuk. Az imperializmus elleni harchoz hozzátartozik a kozmopolitismus elleni küzdelem, amelynek első feltétele, hogy kutatóink megismerkedjenek a Szovjetúnió tudományos eredményeivel. Ennek a feltételeit szakszervezetünk dokumentációs osztálya megteremtette. Ezzel kapcsolatban kell rámutatnom Szakcsoportunk életének jelentős eseményére. Ez év elején ismét megjelent a «Szemészet» és azóta folyamatosan negyedévenként megjelenik, biztosítja a magyar kutatók számára a közlési lehetőséget, értesíti tagságunkat a tudományos élet eredményeiről és referálja a világirodalom jelentősebb cikkeit. A jövőben a «Szemészet» is gondoskodni fog arról, hogy az oroszul nem tudók számára az irodalom legalábbis referátumban rendelkezésre álljon. A tudományos terv lapunk irányát is határozottabban jelöli ki. A jövőben az egyes számok profilozva egy téma körül csoportosítva fognak megjelenni. Beszámolóm végére értem. Az elmúlt év eseményekben dús volt, külön jelentőséget adott neki Szakcsoportunk önálló volta. Kétségtelen, hogy a feladatok maradéktalan teljesítése nem sikerült. Igyekeztem az általunk elkövetett hibákra rámutatni, a helyes utat megtalálni. Remélem, az új vezetőségnek a mi munkánk eredményeivel és hibáival együtt tanulságul szolgált és a következő munkaév eredményekben sokkal teljesebb lesz.