Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

247

Idegen test és localisatio.

SHIPMAN, I. S. : Removal of intraocular nonmagnetic foreign bodies. — Nem mágneses intraocularis idegentest eltávolítása (Am. Journal of Ophth. 32., 825—834. pp. 1949.)

A nem mágneses intraocularis idegentest eltávolítására 5 módszer áll rendelkezésre : 1. Sclerotomia posterior nyílásán keresztül csípővel szemtükör ellenőrzése mellett. 2. Biplan fluoroskop segítségével, amit úgy végeznek, hogy a sclerotomiás nyílásba bevezetik a csípőt és röntgen-ernyő alatt veszik ki az idegentestet. 3. Endoscoppal való eltávolítás. 4. Diasclerális átvilágítás segítségével. 5. A puha lencsében levő apró idegentestet vastag tűvel szívással távolítják el. — Hat eset közül ötnél az üvegtestből sclerotomia posteriorral szemtükri kontroll mellett, egy esetben a csarnokból paracentesis-szel távolította el a rézszilánkot. Egy szem a súlyos sérülési és műtéti trauma következtében elpusztult, egynél ablatio retinaeben vakult meg a beteg. Négy beteg látása évek muva is 5/5—5/10 volt. Ezt a módszert ajánlja. Igen fontos a későbbi ablatio megelőzése szempontjából, hogy a sebkészítés előtt diathermiával fixáljuk a sclerához a chorioideát, illetve retinát; míg a sclera-seb egyesítése előtt közvetlenül a sebszéleket Lacarrere szerint elektromosan koaguláljuk.

Czukrdsz Ida.

Különfélék.

POTOCEK, O. : Protineátoviíná vakcina na okú. — Oltási szemártalmak. - (Ceskoslov. Ofth. 5:4. 1949.)

Az 1947—48. években Morvaország 17 szemosztályán összesen 23 beteget ápoltak (8-at maga észlelt); 5 esetben autoinoculatio, 18 esetben heteroinoculatiö történt. Nyolc esetben keratitis lépett fel, egy esetben cellulitis orbitalis, amely atrophia n. opt.-vel végződött. Galla Emil.

CALMETTES, L., DEODATI, F. et TABARLY : Les transfusions sanguines dans les hémorrhagies rétiniennes récidivantes des jeunes. — Vérátömlesztések fiatalkorúak recidiváló retinavérzéseinél. — (Bull. et mém. Soc. franc, d’opht., 60:199— 204. pp. 1947.)

A fiatalkorúaknái fellépő rec. retinavérzések aetiologiája nincsen tisztázva, így tehát számos okot tételezünk fel. Ilyenek : tbc.-és fertőzés, endocrin zavarok, avitaminosis, a vér dyscrasiája, végül e tényezők együttes jelenléte. Bizonyos esetekben a véredények falán már a vérzések keletkezése előtt elváltozások voltak észlelhetők, tehát ilyenkor ezeknek primär és okozati jelentőségét vették fel. Vérátömlesztések kevésbbé ismeretesek. Szerző ezen kezelést ajánlja hetenként vagy kéthetenkénti időközökben, 100—150 ccm-nyi mennyiségben. Igen figyelemreméltó eredményt ért el úgy a vérzések megakadályozása, mint azok felszívódása terén. Hozzáteszi azonban, hogy az eredmények megítélését megnehezíti az a körülmény, hogy a vérzések spontán remissiókra is hajlamosak. A végleges gyógyulás azonban szerintük mégis a transfusióknak tulajdonítható. P. Szántó Olga.

GISCARD, A.: Exophthalmie pulsatile et grossesse. — Terhesség alatt keletkező exophthalmus pulsans. — (Ann. d’Ocul., 13:198—11. pp. 1946.)

Húszéves nőnél második terhességének 6. hónapjában sinus cavernosus angiomája támadt, amely jobboldali exophthalmus pulsans-t okozott heves intracranialis zörejekkel. Beteg az art. carotis lekötésébe nem egyezett bele. Gelatinnal kevert seruminjectiók eredménytelenek voltak. Digitalis compressiókat be kellett szüntetni szédülés és a jobbkar átmeneti bénulása miatt. 14 évig semmi kezelés nem volt. A 3. terhesség 4. hónapjában az exophthalmus fokozódott, sőt baloldali exophth. is keletkezett tensio-emelkedéssel. Sectio caesarea, a terhesség kedvező befejezésével. Üjbóli terhesség megakadályozása céljából és annak veszélyei elkerülése végett a tubákat lekötötték. Szerző szerint hasonló esetekben a carotis lekötése a leghelyesebb eljárás. Ennek visszautasítása esetén sem tartja azonban indikáltnak a művi abortust, hanem a terhesség végén elvégzett sectio caesareát. P. Szántó Olga.