Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
245 A szemészeti osztály első vezetője, Beklemiseva, hivatalának elfoglalása után azonnal előterjesztést tett a dolgozók tömeges átvizsgálására szemészetileg. Ez a munka évről-évre kiterjedtebb. Az osztály tudományos munkássága is nagy lendülettel fejlődött 1925 óta, amikor Szamojlov lett a vezetője. Az első tudományos vizsgálatok a szem elülső részének foglalkozási ártalmaival foglalkoztak. Az első üzem, ahol a vizsgálatokat végezték, a «Manometer» volt. Megfigyelték, hogy az esztergályosok, akiknél leggyakoribb a cornea sérülése idegen testtel, néha csak 2—3 nappal a sérülés után jelentkeznek az orvosnál. Szamojlov ezen vizsgálatai során elsőnek mutatott rá az esztergályosok szaruhártyájának foglalkozási anaesthesiájára. Ő és munkatársai kutatták ennek okát és kifejlődésének mechanismusát. Szamojlov specialis módszert dolgozott ki a szaruhártya érzékenységének vizsgálatára. Kimutatta, hogy az érzékenység elvesztése az idegvégződések pathologiás változásai miatt áll elő. Szamojlov Éerezinszkaja-val együtt vizsgálta a szaruhártya kiszáradását a pislogási reflex csökkenése miatt és hasonlónak találták a n. trigeminus átvágása kapcsán talált cornea anaesthesiához. Vizsgálták a műhelyekben található port, mennyiség és minőség szerint, valamint az ott dolgozó munkások szaruhártya-érzékenységét a kérdéses anyagokkal kapcsolatban. Ezen vizsgálatok eredménye gyanánt sok praktikus rendszabályt alkalmaztak a műhelyekben a fémpor elleni védekezésre. (Általános és egyéni óvóintézkedések, korrekciós védőüvegek stb.) Vizsgálták az akrichin hatását. Biomikroszkópon pontosan követhető volt az akrichin útja a szaru szövetében. Vannak toxicus porok, melyek a szövetek oedemáját idézik elő. Némely esetben a szaruhártya-érzékenység csökkenése (dohánymunkásoknál) összefügg az általános nicotinmérgezéssel (Joffe). Az osztály feladatul tűzte ki a chemiai anyagokkal való sérülésnél nyújtandó elsősegély módszerének kidolgozását. Vizsgálták azon chemiai anyagok szemre való hatását, amelyek nem okoznak heveny égést, ilyen pl. a fonók szembetegsége, akik műrostokkal dolgoznak. Kaplan vizsgálatai szerint a szaruhártya károsodik itt is legjobban. A bevezetett rendszabályok megszüntették ezt a betegséget. Nagy figyelmet fordítottak a fényártalmak vizsgálatára, első helyen az üvegiparban. Ezen vizsgálatok a helyszínen folytak, nagyszámú (2000) emberen végezve a megfigyeléseket, akiket azután további tüzetesebb vizsgálatra Moszkvába irányítottak. Ez a kérdés a szovjet iparban igen aktuális volt. A megfelelő prophylaxis bevezetésével sikerült jelentős mértékben csökkenteni ezt a foglalkozási megbetegedést. A fényártalmak másik jelentős csoportját képviselte az elektromos hegesztők szembetegsége, ahol az ultraviolett sugarak elleni védekezést Kaplan és Joffe vezették be. Ugyancsak Joffe és Kaplan foglalkoztak a filmfelvételeknél dolgozók fényártalmaival (retina-károsodás). Foglalkoztak a nervus opticus betegségeivel ólom, higany stb. következtében. Ezen vizsgálatoknál nemcsak szemészeti, hanem minden klinikai és laboratóriumi vizsgálat megtörtént. Érdekes, hogy atrophia n. optici, mint foglalkozási megbetegedés csak elvétve (methylalkohol és vele rokon methanol-lal dolgozóknál) fordult elő (Kaplan). 1936-ban Joffe és munkatársai új megfigyeléseket szereztek a lrinitrololuol-\al való mérgezés kapcsán, amikor is a lencse elhomályosodása állott elő, ez a homály finom és évek múlva sem csökkenti a látásélességet. Diagnosticus jelentősége van ennek a cataractának a szervezet egyéb részei foglalkozási megbetegedésének eldöntésénél (hepatitis stb.). Naphthalinnal dolgozóknál cataracta nem fordult elő. Érdekes megfigyeléseket nyertek az akrichin intoxicatio vizsgálatánál, mint a már említett szaruhártya-károsodást, a színérzés zavarát, ami heveny esetekben a látóideg-apparatus izgalma következtében áll elő. Nagyjelentőségűek és praktikus eredményűek voltak az intézet vizsgálatai a dolgozók myopiájának fejlődéséről. Az utóbbi időkben alig foglalkoztak a szemészek az iskolai myopia kifejlődésének megakadályozásával. Ebből a célból az intézet a megfeszített szemmunkát végző munkásokat átvizsgálta és ennek alapján megállapíották, hogy a myop ia foka a munkaviszonyoktól függ. Ebből kiindulva a myopiás tegyéneket eltanácsolják olyan munkától, ahol állandóan a szemet kell használni.
