Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

235

szerint a domináns és recessziv typusú pigmentosa között nem lehet éles határt vonni. (Ezzel a cikkel viszont éppen a szerző szolgáltat értékes adatokat arra vonatkozóan, hogy lehet. — Ref.) Biró Imre.

N. opticus.

TETZU I., N. BLATT és J. SILVIAN : — Névrite optique interstitielle consecutive a un furonde du vestibule nasal. — Az orrbemenet furunculusát követő látóideggyulladás. (Arch. d’Opht. 1948, 3:264.)

55 é. férfi bal orrbemenetében a szokottnál nagyobb furunculus támadt kiterjedt környéki beszűrődés és bal alsó szemhéji duzzanat kíséretében. A klinikai felvétel előtt 4—5 napon át napi 7—8 gr sulfamidot kapott és összesen 700.000 0. E. penicillint. A klinikán 2 nap alatt lezajlott a furunculus, mikoris a balszem jobban kinyílt és a beteg látásromlásról kezdett panaszkodni. A szemfenéken decolorált látóidegfő volt peripapilláris vérbőséggel, kanyargós, tág vénákkal. A kivizsgálás negatív eredménnyel végződött. Kezelés : 5%-os dionin cseppentése a szembe;

strychnin és B, C vitamin, cylotrophin izomba, szőlőcukor érbe, caseosan bőrbe, infravörös transpupillarisan és rövidhullám. Ennek ellenére 1 hónap múlva a látóélesség fényérzésről csupán }'/2 mou-ra javult. Lugossy Gyula.

STANSBURY, J. R.: Optic atrophy in diabetes mellitus. A report of three cases in one family. — Látóidegsorvadás cukorbajban. Beszámoló egy család 3 tagjáról. — (Amer. J. Öphth. 9:1163. 1948.)

Egy 6 gyermekes család 3 tagjánál (21 é. és 14 é. leány, 13 é. fiú) mutatkozott cukorbaj, valamint látásromlás ; a szülők és a többi gyermek egészségesek voltak. A 3 beteg testvérnél magas vércukorszint mutatkozott és mindkét szemfenéken az elsőleges látóidegsorvadás typusos klinikai képét lehetett megállapítani, a látóterekben megfelelő körkörös beszűküléssel. Valószínűleg a retrobulbaris neuritis valamelyik fajtája eredményezte a sorvadást, bár az sincs kizárva, hogy a cukorbajjal kapcsolatosan valamilyen elsőleges elfajulásos folyamat okozta a látóidegrostok pusztulását. Lugossy Gyula.

Szemizmok; kancsalság.

R. N. BERKE : Congenital ptosis. — Veleszületett szemhéjcsüngés. (Arch, of Ophth. 41:186, 1949.)

A newyorki Presbyterian Hospital 200 esetet felölelő ptosis-anyagának felosztása (csak congenitális esetek!): a) jól működő felső egyenes esetén (74%) Motaistypusú műtétet végeztek ; b) hiányzó emelés esetén (17%) Hess-typusú műtét került alkalmazásra. Ezen esetek felében egyéb mozgászavar is fennállott. Mindkét csoportban levator-resectiót csak akkor ajánl, ha van valamely levator-functio (?!); c) Marcus Gunn-tünet ellen Spaeth ajánlatára levator-tenotomia, majd a m. frontalis felhasználása (6%). Végül d) blepharophimosissal szövődött ptosis ellen szemrészhosszabbítás, majd valamely indirect műtét (3'5%). Mindent összevetve, az esetek felében végeztek csak levator-resectiót. A ptosis az esetek kétharmadában egyoldali volt és 27%-ban szövődött egyéb zavarral. (Indirect megoldások igénybevétele a Blaskovics-műtét kárára meggondolandó. Ref.) Grósz István.

jHkucoma.

POL.IAK, B. L.: O szutocsnich kolebanijach vnutriglaznogo davlenija. — A napi tensio-ingadozásról. — (Veszt. Opht. XXVIII. 1. 43—44. 1949.)

Maszlenikov 1905-ben a Vesztnyik Ophtalmologiiben közölte az irodalomban legelőször megfigyeléseit a szemtensio napi ingadozásairól. Annak dacára, hogy ezt a munkáját annak idején külföldi szaklapok is közölték, mégis a nagy szemészeti