Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
210 Zeitschr. f. Augenheilk. 5, 1, 1901. — Zinn: Graefes Arch. 64, 580, 1906. — Bonnefon, Lacoste: Arch, d’ophth. 35, 136 et 201, 1914. — Sommer, I.: Graefes Arch. 115, 625, 1925. — Löhlein: Arch. f. Augenh. 67, 398, 1910. — Gradle H.: Amer. Jour. Ophth. 4, 12, 1921. —Elschnig, A.: Ber. d. dtsch. ophth. Ges. 42, 331, 1920. — Ascher, K. VT.; Graefes Arch. 99, 339, 1919. — Ascher, K. W.: Graefes Arch. 107, 242, 1922. — Ascher, K. W.: Graefes Arch. Ill, 446, 1923. — Majewsky, K. W.: Arch, d’optht. 42, 65, 1925. — Thomas, J. W.: Lancet. 1, 335, 1919. — Filatov. V.: Arch, of Ophth. 13, 321, 1935. - Castroviejo, R.: Trans, amer. ophth. Soc. 35, 355, 1937.— Veiler, S. L: Vestn. Oftalm. 17, 3, 1940. — Imre, J.: Klinische und histologische Erfahrungen mit der Hornhautübetragung. Klin. Mbl. f. Augenh. Beiheft 14, 1942. — Babel, ./.: Ophthalmologica 109, 1, 1945. Szociális szemészeti problémák Lengyelországban* Irta : dr. L. Rostkovszky (Varsó). A szociális szemészet főmunkaterülete Lengyelországban a látást különösképpen fenyegető betegségek elleni küzdelem és a szemnek a védelme. Nálunk Lengyelországban a trachoma elleni küzdelem van az előtérben. Azzal számolunk, hogy Lengyelországban a trachomások száma 200.000 főig emelkedik. Nem kétséges, hogy az egész szemészet szociális probléma. A szociális szemészet pedig a legfontosabb szociális karakterű betegségekkel foglalkozik. Ezek közé a következő betegségeket számítjuk: glaucoma, az újszülöttek blennorrhoeája, sérülések, intoxicatiók, a hályogok, a szem tuberculoticus és syphiliticus megbetegedései, az ideghártyaleválás, szaruhártya-fekélyek és a szem veleszületett megbetegedései. Egyszóval a szociális szemészetnek fel kell ölelni mindazt, ami a látás elvesztéséhez, avagy értékének csökkenéséhez vezet. A trachoma elleni küzdelem Lengyelországban már évek óta folyik. Ez a küzdelem nálunk mindenekelőtt a trachomaellenes dispensairek tevékenységén nyugszik, mert a prophylaxis és a gyógyítás csaknem teljes egészében dispensairek kezében van. Hogy az egész országban fenntarthassunk megfelelő orvosi gondoskodást, prophylaxist és gyógykezelést, több mint 2000 dispensaire-re van szükség. Jelenleg csak 600 dispensaierünk van, amely 30.000 trachomásról gondoskodik. Még ennek a 600 dispensaiernek a fenntartása is nagy nehézségekbe ütközik és a dolog természetéből folyik, hogy évek kellenek a megfelelő dispensaire-ek eléréséhez. Ebből következik, hogy kötelességünk gondosan megvizsgálni a trachomaellenes küzdelmünk jelenlegi tervét. Gyorsabban akarjuk elérni a gyógyulási eredményeket. És gyorsabban akarjuk csökkenteni a trachomások számát. Ehhez fokozottabb aktivitást óhajtunk teremteni azokban a kerületekben, ahol a trachomások száma a legnagyobb. E célból támadásszerűleg óhajtjuk fokozni a trachoma elleni küzdelmet, ez azonban természetesen a pénzügyi és személyzeti lehetőségektől is függ. Ezért ezt a tervet az endemiás gócokban akarjuk végrehajtani, azokban a kerületekben, ahol a trachomások száma 1000-nél több. Ilyen kerületeknek a száma 24. Ez a terv a következőkből áll : 1. A dispensaire-ek számának növelése a kérdéses kerületekben. 2. A trachoma elleni központok hálózatának sűrítése. Egy ilyen központot szemorvos irányítása alatt különlegesen képzett és kvalifikált nővérnek kell vezetni. Az orvos az állomást kétszer hetenként látogathatja. 3. Az iskolásgyermekek alapos orvosi vizsgálata A Centenaris Nagygyűlésen, 1948 szept. 7-én elhangzott előadás alapján.
