Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

174 vizsgálattól számított két hét múlva a beteg exitált. Az ablatio mögötti intra­­ocularis tumor diagnosisát a feltéte­lezett tüdőtumor és az észlelt bőralatti metastasisok valószínűsítették, s a kór­­szövettani vizsgálat biztossá tette. A kórboncolás primär baloldali bronchusrákot és általános carcinosist állapított meg. A bulbusokat kiemel­tük és formolrögzítés után kettősen beágyaztuk. A jobbszemben a chorio­­ideában a hátsó póluson ülő 14 mm szé­les és 6 mm vastag, a balszemben pedig a chorioideát körkörösen infiltráló, de a corpus ciliaret már nem érintő, előre és hátrafelé keskenyedő 12 mm hosszú és legnagyobb szélességében 7 mm mé­retű tumort találtunk, melynek kór­­szövettani képét az alábbiakban ismer­tetjük : A chorioideában fészkes szerke­zetű daganatszövet látható, igen nagy sejtfészekkel és kevés kötőszöveti stro­­mával. A sejtfészkek tömöttek, s közöt­tük néhol vérzések láthatók. Maguk a daganatsejtek általában ovális alakúak, 1. ábra. Bronchus-rák áttét az érhártyában. néhol gömbölydedek, sokhelyt kifeje­zett zabszem alakúak, kevés cytoplas­­mával bírnak. A sejtmagvak általában megnyúltak, néhol hólyagalakúak, s eléggé chromatindúsak. Magoszlások csupán el­vétve láthatók. Előfordulnak a nagyobb daganatos csomóktól függetlennek látszó kicsi áttétek is. A szövettani kép alapján tömörfészkes rák-áttétről van szó, amit a domináló sejttípus alapján zabszem sejtes (oat cell) carcinomának nevezünk. Ilyen szerke­zetű a tüdő-, ill. bronchus carcinomák csaknem 70%-a. A tumor nagysága, valamint a balszem látásának aránylag korai elvesztése arra enged következtetni, hogy a chorioidea-áttét már elég korán létrejött. Tekintettel arra, hogy a chorioidea-áttét általánosan metastatizálódás jele, az alapbetegség kilátástalansága miatt enucleatio csak fájdalommentessé tétel céljá­ból jöhet szóba. Egészen kivételesen fordul elő metastaticus carcinoma a retinában. Az egész irodalomban mindössze két eset van ismertetve. Az egyik Arisawa esete 1914-ből, a másik Smolerojj és Agalson esete hasnyálmirigy, illetve gyomorrák kapcsán. Mindkét esetben az áttét a retinára lokalizálódott és az érhátyára nem terjedt rá. PE310ME. Kopni 31. ír Ha,rí. II.: Panoiu.ie 3a(ío.reBaHiie Masa n erő raiuiiTHi.ix opraHon. Abtopm AaioT CBOAKy jiHTepaTypbi nepEbiHHbix h metactaTkmeckhx paKOBbix 3aőojie- BaHHH 3pnTejibHoro opraHa h onncbiBaeT Ha ocHOBaHim 28 JieTHero Marepuajia CereacKOH oijiTaJibMOJioniMecKOH kjihhhkh, TaiOKe onyűjiHKOBamibix b OTpacneEOű jiHTepaiype aauiibix Mecra h (jiop.wa npOHBjieHHH hx, yMimruan tohkh 3pennH naTOjiorunecKHe KJiHHmecKHe h TepaneBTHMecKiie. nocjie 3Toro ohh nyőjiHKytoT cboh coöcTBeHHbie iiaöjuoaeHHH b cbb3h c OflHHM nagHeHTOM 53 jieTHero B03pacTa c aByxCTopoiiHHM MeTacTa30M Ha xopnoHae, pa3BHB- uihmch H3 nepBbiMHoro őpOHXHajibHoro pana, Koropbiü H3 3a CBoeü pegKOCTH, 3HaMHTeabHOro pa3Mepa h MHoroKparaocTH, npegcTaBjineT HHTepec.

Next

/
Thumbnails
Contents