Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
168 negativ eredményt mutatott. A jobb tüdőben fennálló meszes primaer góc és a hilusban levő meszes gócok azonban egy már régebben, esetleg gyermekkorban elszenvedett tbc.-s fertőzés maradandó bizonyítékai. A gümős folyamat azonban meggyógyulhat 5—6 év alatt oly mértékben, hogy kialszik az allergia is. Előáll a positiv anergiás stádium. Ennek korai szaka, amikor szunnyadó allergiáról beszélünk. Ekkor ismételt 1 : 100 higítású tuberkulinpróbával még felszínre hozhatjuk a specificus allergiás készséget. (Ustvedt szerint.) Vagyis bizonyos idő eltelte után a 2-es higítású Alttuberkulin egy-kétszeri ismétlésével végül is positiv Mantoux-reactiót kapunk. Később, ha már minden élő Koch-bacillust elpusztított a szervezet és minden specificus szövetet reparált, egy idő után — Darányi szerint 1—2 év múlva — már egyáltalán nem váltható ki tuberkulinreactio. Csak ha újabb tbc.-s fertőzés éri a szervezetet, válik ismét positivvá a bőrpróba. — Ennél a leánynál, miután a tüdő rtg. lelete mutatja a régebbi fertőzést és csupán egy ízben történt 1 : 100 higítású Mantoux-próba, ez nem szolgálhat abszolút bizonyítékul a papilloretinitis tbc.-s specificitása ellen. Lehetséges, hogy a később megismételt második vagy harmadik oltásnál már positiv lett volna a próba. A Mantoux-vizsgálat azonban a BCG-vel kapcsolatos tömegvizsgálattal történt, az eredményt mi csak hetek múlva kaptuk meg és így a kísérlet ismétlése már nem volt lehetséges. Itt felvethető az a kérdés, hogyan jöhet létre ugyanazon szervezetben ugyanazon időben különböző szervek területén egymástól eltérő allergiás készség? Hogyan lehetséges, hogy míg a szemfenéken spontán allergiás gyulladás áll elő, jeléül a fennálló gümős túlérzékenységnek, ugyanakkor a bőrön negatív reactiót kapunk? Jólismert jelenség, hogy súlyos tüdőgümőkórban, pl. miliaris tbc.-ben vagy nagykiterjedésű specificus bronchopneumonia, vagy lobaris beszűrődések esetében, amikor a tüdőben kiterjedt perifocalis gyulladás mutatja a fennálló szervi hyperergiát, ugyanakkor a bőrérzékenység lényegesen csökken, vagy negatív eredményt ad. Fiz a negatív anergia szaka. Épígy lehetséges discrepantia a másik végletnél, a gyógyulófélben lévő tbc. esetében is. Intercurrens betegségek, mint morbilli, pertusis, grippe stb. okozhatják a bőrtuberkulinpróba időleges negatívvá válását. A másik tuberku.lin negatív eset: G. M., 13 éves fiú. Szemlelete : Kisfokú oedema, közepes mennyiségű kötőszövet mindkét oldalon. (G2. o. u.) Rtg. Mindkét hilusban minimális meszes folt. Itt a rtg.-lelet kevésbbé bizonyító erejű. A gyerek életkora is bizonyos fokig kérdésessé teszi a kialvófélben lévő bőrallergia jelenlétét. Mindenesetre itt is hiányzik a 100-as higítású tuberkulinpróba többszöri ismétlése. Ezzel kapcsolatban felvethető a kérdés : a leírt papilloretinitist létrehozhatja-e más betegség, éspedig más allergiás betegség is? Határozott választ erre nem tudunk adni. Egyelőre eseteinkben és a szemklinikái ambulantián más panaszokkal jövők között talált positiv leleteinkben e kettőtől eltekintve mindig megtaláltuk a tüdőben a tuberkulózis jeleit, vagy a tuberkulinpróba positivitása igazolta a fennálló gümős allergiát. A kezdetben negatív szemíenéki lelettel bíró 96 egyén közül csupán 53 jött el ismételt vizsgálatra. Ezek közül tuberkulinpositiv volt 27 egyén, tuberkulin negatív 26. A kezdetben negatív szemléletű, de tuberkulinpositiv eset közül 8—12 hét múlva végzett controle vizsgálatnál megtaláltuk a jellegzetes papilloretinitist 10 esetben. (37 %.) 26 tuberkulin negatív egyén BCG-oltást kapott február 5-én és 7-én. Ezzel kapcsolatban egészen röviden ismertetjük a BCG-oltás lényegét. Tudjuk, hogy tbc. ellen teljes értékű védőoltással még ma sem rendelkezünk. A ma használatos activ immunizálást célzó legjobb anyagunk a BCG-vaecina, amelyet Calmette és Guerin állítottak elő. 1906-ban tuberculosisban elhullott lóból kitenyésztett bovin bacillus törzset általuk összeállított bikaepét tartalmazó glycerinburgonya táptalajon 13 éven át tenyésztettek, miközben 250-szer oltották át. E kísérletek során e törzs — mutatio révén — annyira csökkent virulentiájú lett, hogy az emberi szervezetbe juttatva csupán jóindulatú helyi specificus elváltozást hoz létre. Progressióra nem képes. A localis elváltozás pár éven belül teljesen meggyógyul, felszívódik. Fennállása alatt azonban a szervezetben specificus antitestképzést tart fenn, amely főleg a paucibac.illaris primaerinfectió kesetében teljes védelmet nyújt. A massiv fertőzés megeredését azonban nem képes meggátolni, de lefolyását lényegesen enyhíti. így
