Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
165 PE310ME. Mai\a,a Pa^HOT: K Bonpocy ^naßeTHiecisoit rubeosis iridis. y 66-jieTHeü nauweHTKH ycTHHOBHjiH xapaKTepHyro flHaóeraMeCKyio rubeosis iridis npu OTpHuaTejibHOM caxape b Moue, ogHaKo, npuBaa KpoBHHOro caxapa noKa3aaa HajruMue Aua6eTa. rucTOJioruMecKoe HCCjieAOBaHue ma3a AOKa3ano bhahmvio npoAH<j)epauHio cocyflOB b yrjiy KaMepw h Ha Kpaio 3paHKa. K KJiHHHuecKoft h rHCTOjioruHecKOH KapTHHe npHCoeAHHHjiHCb hyphaema, peraHHT h BTopHHHan rnayrcoMa. nponm^epauHH Ha upnAe h Ha HepBHOií 060- jioiKe HBjiaeTCH oneHb 3jiOKauecTBeHHbiM ajih nporH03a rna3a, h6o oho BeAeT b SojibuiHHCTBe cjiyaaeB k ocaenjieHHio. nponH([)epauHH, cocyaoB HBjmeTCH xapaKTepHbiM ajih Anaóera: oho npeacTaBjiHeT coboii npH3H3K nopajKemm cocyAOB. HaSjuoaaeMoe Sojibiueii uacTbio 3aöojie- BaHHe noneK, nponcxoAHT btophmho. Résumé. Une femme de 66 ans était atteinte de «rubeosis iridis diabetica», mais dans l’urine il n’existait pás de trace de sucre. Par contre l’examen du sang affirmait une diabéte. L’oeil atteint fut énuclé ä cause de glaucome secondaire. L’examen histologique démontre la formation de vaisseaux capillaires de la surface de l’iris, hyphéme et une rétinite. La prolifération des capillaires de la surface de l’iris est un changement malin, qui peut étre accompagné d’un semblable changement dans la rétine. D’apres l’examen histologique en 1941 nous avons dű séparer ces cas de rétinites proliférantes diabétiques des autres rétinites proliférantes. Dans les premiers cas la formation de nouveaux capillaires est caractéristique. Irodalom. Axenfeld: KI. Mbl. f. A. 83, 334. 1929. — Ferhrmann: G. A. f. O. 140, 354. 1939. — Fralick: Am. J. Opht. 28, 123. 1945. — Kurz: Arch. f. Augenheilk. 110, 284. 1937. — Radnót: Gyógyászat 82, 5. 1942. — KI. Mbl. f. A. 113, 137. 1948. — Salus: Med. Klin. 1928. I. 256. — Velhagen: Dtsch. Med. Wschr. 1943. 845. A debreceni Tudományegyetemi Szemészeti Klinika (igazgató : Kettessy Aladár dr. egyet. ny. r. tanár) és a debreceni Állami Tüdőbeteggyógyintézet (igazgató-főorvos : Pongor Ferenc dr. egyet. m.-tanár) közleménye. Szemtükri leletek BCGsoltások kapcsán.* írták; Gát László dr., egyet. m.=tanár és Mándi László dr., főorvos, egyet, m.danár. A multévi országos szemészkongresszuson ismertette egvikiink (Gát) a papilla és a környező retina jellegzetes tbc.-s elváltozását. E dolgozata azóta megjelent az Ophthalmologica 1949 januári számában. A kórkép röviden a következő : Tbc.-s egyéneknél a tüdőgümőkór legkülönbözőbb stádiumában aránylag nagy százalékban található minden lényeges subjectív tünet nélkül jelentkező szabályos lefolyást mutató kórkép. Az elváltozás három stádiumra osztható. Első stádium: a papilla nasalis oldala elmosódott, oedemás. Az oedema a környező retinára is ráterjed, kb. papillányi szélességben. A retina többi része, valamint a látóidegfő temporalis széle teljesen ép. Az erek kissé tágabbak a normálisnál. A második stádiumban a retinalis oedema visszafejlődőben van a látóidegfő határain, a nasalis oldal is kezd kivehető lenni. Megszűnik az erek tágsága is, de ugyanakkor kötőszövetképződést észlelünk az erek mentén, az értölcsérből kiindulva és azon túl is terjedve. A végső stádiumban a lezajlott állapotnál a látóidegfő ép, határai élesek. A visszerek mentén többékevésbbé kifejezett kötőszövetes kötegeket látunk, természetesen legkifejezettebben az értölcsérben. * Előadták a Szemész Szakcsoport 1949 június 11-én Budapesten tartott ülésén.
