Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)
1949 / 1-4. szám
163 zugban. A képhez hozzátartozik hyphaema és secundär glaucoma. Ez utóbbi igen rosszul reagál pilocarpinra és műtéti beavatkozásra, amennyiben ezek vérzést, nyomásemelkedést és fájdalmat váltanak ki, melynek okára még visszatérünk. Az utóbbi években több esetben volt alkalmunk rubeosis iridis diabeticát észlelni, sőt ilyen szemeket, mint az gyakran előfordul, enucleálni. Ritkán sikerül metszetben a rubeosist eredeti alakjában vizsgálni, mert az iris sorvadásával ezek az újonképződött erek is visszafejlődnek. Az alábbiakban azonban egy olyan esetet írunk le, amelyben szövettanilag igen jól demonstrálhatók az iris újonképződött erei és az eset egyébként is nagyon tanulságos, mert az iris elváltozása vezetett a helyes belgyógyászati diagnosis felállításához. 1947 augusztus 6-án V. L. 66 éves nő jelentkezett a klinikán. Elmondta, hogy egy éve romlik a látása és két hónap óta táj a jobbszeme, nem lát rajta. Felvételkor látásélesség j. sz. : f. é. nincs, b. szemen : 5/40, correctióval 5/20. Jobbszem : tág episcleralis erek, szaruhártya csillogó, csarnok alján /> mm vér. pupillaris szél csaknem körkörösen a lencsetokhoz tapadt. A szivárványhártyán újonképződött erek. Törőközegek borúsak, a szemfenéken szűk erek, kereszteződési tünet, a maculatájon vérzések és csillogó fehér foltocskák sejthetők. A balszem külsőleg ép. A szemfenéken szűk artériák, kereszteződési tünet, a hátsó pólus táján vérzések és csillogó elfajulásos foltocskák. Tensio j. o. 66, b. o. 20 Hgmm. Vérnyomás 190/100 Hgmm. Vizeletben fehérje : + +, cukor nincs!, geny nincs. Üledékben látóterenként néhány szemcsés cylinder és vesehámsejt. Ezek alapján azt gondolhattuk volna, hogy hypertoniás egyénről van szó, akinél már veselaesio fennáll és a rubeosis ezzel függ össze vagy a secundär glaucomával. Csakhogy, mint említettük, a rubeosis diabetica véleményünk szerint diabetesre jellemző elváltozás és ezért ilyen irányban vizsgáltuk a beteget negatív vizelet-cukor lelet ellenére. A vércukorgörbe a következő értékeket mutatta, éhgyomorra 156 mgr, terhelésre x/, óra múlva 289,1 óra múlva 327 és 2 óra múlva 272 mgr%. Tehát kétségtelen, hogy a betegnek cukorbaja van. Fájdalom miatt a jobbszemet enucleáltuk és a szövettani vizsgálat a következő elváltozást mutatta. Az episcleralis erek tágak, teltek, körülöttük mérsékelt fokú kereksejtes beszűrődés. A szaruhártya ép. Csarnokban főképen alul vérgyülem. Elülső peripheriás lenövés. Az iris egyenetlen vastagságú, szabályos szerkezetű, bár kissé tömöttebb struktúrájú a szokottnál, erei tágak, itt-ott néhány lymphocyta látható az erek körül, de kifejezett iritis nem észlelhető. Az iris elülső felszínén és pedig a pupillaris szél közelében, illetőleg annak mentén, valamint a csarnokzugban egy erekből álló réteg látható, amely helyenként az iris vastagsága felének megfelelő vastagságú, másutt ennél vékonyabb. Ez a réteg újonképződött capillarisokból áll, amelyek tágak és vérrel teltek. Az iris pigmenthámja helyenként fellazult, a sugártestnyúlványok pigmenthámja nagy kiterjedésben fellazult, cystákat alkot. A pars plana táján és a chorioidea elülső felében igen tág erek és nagyobb vérzések. Az ideghártyában főképen a hátsó pólus táján kisebb-nagyobb vérzések az ideghártya különböző rétegeiben, lap szerinti metszeteken aneurysmaszerű értágulatok. A vénák feltűnően tágak, az artériák fala megvastagodott, lumenük beszűkült. 1. ábra. Elülső peripheriás synechia, a csarnokban vér, iris elülső felszínén tág érlumenek. Az irisben, illetőleg annak felszínén található elváltozások jellegzetesek és nem téveszthetők össze a glaucomás rubeosissal. Az ideghártyában észlelhető elváltozásokról nehezen dönthető el, hogy az a diabetessel vagy csupán a hypertoniával, illetőleg fennálló veselaesióval vannak-e összefüggésben. 11*
