Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

153 külés útja. Áthághatatlan nehézségeket okozhatnak a kancsalsággal és régi szem­­izomhűdésekkel kapcsolatos állapotok is. Azonban mindez együttvéve is csak a kisebb­ség és az esetek zömében fáradozásaink nem lesznek hiábavalóak ; sok olyan beteg­nek fogjuk visszaadni munkaképességét, akiket az orthoptikai módszerek segítsége nélkül az invalidusok közé kellene számítani. PE310ME. KopHejii. Paafí: 06 opTOirrnite. Abtop onpeaejmeT noHame opTonTiwecKHX 3aöojieBaHHH, ouncbißaeT cwvinTOMbi h ÄH(j)(j)epeHiiHajibHyK) AHaraocTHKy nx. CooömaeT MeTOflbi uccjieaoBaHHa reTepo({>opnH, corjiaCHO TpeöoBaHHHM npaKTHKyiomHX Bpaneü. Oh npa^aeT ocoöeHHoe 3HaneHHe HcaieaoBaHHio kom­­neHcauHH (<{)y3H0HH0H mnpHHbi) KpaTKO 3aHHMaeTCH, coneTaiomHMHCH c reTepo(j)opHHMH amijio­­nHHMH. AHaJiH3Hpyn MexaHH3M KOHBepremmH oh yKa3bmaeT Ha cxoacTBa KOHBepreHnnajib- HOÜ CJiaÖOCTH C AeKOMneHCHpOBaHHbIMH (J)0PHHMH. flaB SHarHOCTHKy HeAOCraTOHHOCTH KOHBep­­reHUHH, aBTop pucyeT KapTHHy AByx rjiaBHbix THnoB 3toh aHOMajiHH: cjiaőocTH KOHBepreHUHH 3K30<j)opnajibHoro h 330(j)opna.'ibHoro xapaicrepa h aanHMaexcH hx repanneM. Résumé: L’auteur donne la définition des maladies orthoptiques, en exposant en mérne temps les symtőmes et le diagnostic différentiel de ces anomalies. II noüs fait connnaitre les méthodes diagnostiques des hétérophories, conformément aux exigences de 1’ophthalmologiste-praticien, en insistant sur l’examination de la compensation (marge de fusion). 11 donne aussi un bref résumé des diplopies accom­­pagnant les hétérophories. En analysant le mécanisme de la convergence, il fait ressortir les traits qui sont communs ä la faiblesse de convergence et aux hétéro­phories décompensées. Aprés la discussion du diagnostic de l’insuffisance de con­vergence, il donne une description des deux principaux types de cette anomalie : insuffisance de convergence exophorique et ésophorique, et il fait suivre des notes thérapeutiques. A gyulai állami kórház szemosztályának közleménye. A Credésféle prophylaxis tényleges értékéről.* Irta: Dr. Oláh Emil szemészfőorvos. Az orvosok véleménye a Credé-féle prophylaxis értékéről a múltban sem volt egységes. Az eredmények csodálatosak voltak a régi állapothoz képest, így érthető, hogy alkalmazását majdnem az egész világon elrendelték. A Credé-féle prophylaxis értékének megállapítására azt az arányszámot használták, mely a szemkankóban megvakultak számát adta (a vakok egy intézetében) az összeshez viszonyítva és ebben természetesen benne foglalt volt a szemkankó gyógyításával elért eredmény is. Amint javult és tökéletesedett a szemkankó gyógyítása, úgy lett jobb eredménye a Credé-féle prophylaxisnak, aminek pedig ehhez semmi köze sem volt. A Credé-féle prophylaxis tényleges értékére vonatkozólag csak azok a statisztikák voltak a való­ságnak megfelelőek, melyek ezzel a szokással szakítottak és nem a vakok arányszámát vették alapul, hanem eredménytelennek minősítették a prophylaxist mindazon eset­ben, amikor a szemkankó a prophylaxis alkalmazása dacára mégis jelentkezett. De nemcsak a gyógyítás tökéletesebbé tétele adott jobb és jobb eredményt, hanem az is, hogy ennek alkalmazása inkább lehetővé vált az által, hogy mindig több és több kórház épült a Credé-féle prophylaxis alkalmazásának elrendelése óta. A Credé-féle prophylaxis értékességében való absolut hit azt eredményezte, * Előadatott Budapesten, a Szemorvosi Szakcsoport 1945 július 16-án tartott tudományos ülésén.

Next

/
Thumbnails
Contents