Szemészet, 1949 (86. évfolyam, 1-4. szám)

1949 / 1-4. szám

7

A B

11. ábra. Ember: Az uvea ereinek vastagsága vázlatosan kívülről (A) és sagittalis metszetben (B). a = iris, b = Schlemm-csatorna, c = plexus cit, d = chorioidea. Pupillaris szél felül.

és a saját megfigyeléseim szerint is a processusokba ömlőnek az a. eil. longa apró ágai (12. ábra c). Az a. eil. longa főágai a proc. cil. külső oldalán az írisbe nyomulnak (12. ábra d), közben azonban ezek az utóbbi ágak a corp. cil. állományán át vékony, gyorsan oszló ágakat küldenek a plexus, valamint a proc. cil. rendszerébe (12. ábra b, c): Ezek a vékony oldalágak csak kisebb részét szállítják a corp. cil. két rendszerébe ömlő vérnek, nagyobb részük pedig az íris vénáiból származik.

Az íris vénái ugyanis két helyre torkollanak be. Egyik részük vastag ágakkal átmegy a proc. cil. rendszerébe (6—7. ábrák), másik részük pedig deltaszerű en vékony ágakra oszolva, a plex. cil.-ba ömlik (13- 14. ábrák, a). Nemcsak az ábrák, hanem többi készítményeim is azt igazolják, hogy a proc. és plex. cil. főtáplálói ezek az oda torkolló írisvenák. A corp. cil. két rendszere az aa. eil.-re nézve első, az íris ereire nézve azonban második capillaris rendszert képez. Minthogy az utóbbiak túlsúlyban vannak, azért azt kell mondanunk, hogy a corp. cil. mindkét rendszere elsősorban úgynevezett második capillaris rendszerből áll, mint ahogy a máj hajszál erei is második capillaris rendszert képeznek a gyornor-hólhuzam hajszálereihez viszonyítva, míg ugyancsak a máj saját tápláló hajszáleres rendszere elsődleges az a. hepaticához viszonyítva, mely ugyanezen capillaris rendszerbe ömlik. A proc. és plex. cil. kettős (arteriosus és venosus) gyökérziete tehát nem egyedülálló az emberi szervezetben. Minthogy a plexus és proc. cil gyökerei közt az íris-venák túlsúlyban vannak, azért azt kell mon-