Szemészet, 1944 (80. évfolyam, 1-2. szám)

1944-10-01 / 1-2. szám

24

A következő mozzanat a pótlásul szolgáló bulb, conj.-t elhatároló bemetszés. Ennek iránya nagyon fontos és ezt hangsúlyoznom kell. Campodonico, Jäger, Amiga és i. t. először a limbussal párhuzamosan vezeti a metszést a bulb, conj.-ban és csak azután kb. 5h irányában lefelé. Az ilyen irányú metszés után az új conj. lebeny a corneához nem érintő, hanem húr módjára húzódhat a felső sebszélhez varrásakor, vagyis a geometria szabályai szerint rá kell borulnia bizonyos mértékig a corneára. Ezt pedig kerülnünk kell minden áron, mert különben a pt. kiújul.

E helyett kissé orrfelé és egyenesen lefelé készítem a conj-ban a bemetszést (2. rajz). A pt. helyére kerülő conj. lebenyt ilyen körülmények között egyenesen húzhatjuk a felső sebszél megfelelő helyére a nélkül, hogy a corneát érinthetné. E metszést egyenes ollóval vagy térdollóval végzem akként, hogy az ollót a kívánt irányba állítom és egyszerre vágom be a bulb, conj.-t a kívánt mértékben, hogy a lebeny helyén ne feszüljön. A lebenynek a pt. alsó szélén futó sebvonallal alkotott csúcsát egyetlen öltéssel a conj. felső sebvonalához öltöm a limbus közelében úgy, hogy lehetőleg a lebeny és cornea között keskeny hézag maradjon (3. rajz). A fonál szárát olyan rövidre vágjuk, hogy az a corneára ne kerülhessen, mert különben izgatja a corneát, gyulladást kelt és ilyenkor a helyesen fekvő lebeny is hajlamos arra, hogy a cornea sebére kússzék. Esetleg szükség szerint még egy varratot tehetünk, ha a conj. lebeny mégis kissé a corneára húzódnék, jeléül annak, hogy nem jól sikerült a conj. fenlemlített módoni bemetszése. Eme varrat segítségével a corneáról orrfelé húzhatjuk a lebenyt.

Ha a pt. leszelése a corneáról tökéletesen sikerült és a conj. lebenyt a fenti elv szerint szabtuk ki, akkor a pt. helyébe került kötő