Szemészet, 1944 (80. évfolyam, 1-2. szám)
1944-10-01 / 1-2. szám
14 ház felállításával sikerült megoldani a szemsérültek elhelyezését. A klinikán azonban nemcsak az osztályos betegek létszáma, hanem az ambuláns betegek száma is jelentékenyen megduzzadt. Míg 1904-ben a bejárók száma a 10.000-et sem érte el, 1913-ban 18.000-re emelkedett. 1915-ben 23.000-re, s 1917-ben már 28.000 volt az 5000 katonabeteget beleértve. Mivel e sok jelentkezőből a felvételre szorulók száma is tekintélyes volt, a klinikai keret pedig szűknek bizonyult, 1917-ben az Egyetem kibérelte a Szemklinika részére a Mária-utca 40. sz. kis bérházat, melyben a trachomások és súlyos gyulladásos betegek nyertek elhelyezést. Ugyancsak fiókosztályt kapott ez évben 56 ággyal az Állami Szemkórház, valamint egy barakkot az Új Szent János-kórház szemosztálya is. 1919-ben ismét csak egy számot adtak ki, sőt utána, a forradalmak alatt a megjelenés teljesen szünetelt. 1922. április 9-én indul meg újra a Szemészet. Az előszóban Grósz Emil röviden vázolja a lap eddigi történetét, megokolja az utóbbi évek rendszertelen megjelenését, végül bejelenti, hogy sokirányú munkájára való tekintettel a szerkesztői tisztséget tovább egyedül nem vállalhatja, hanem felkéri tanártársait, hogy osszák meg vele a munkát: „ ... Most már e megnövekedett feladatot sikerrel egyetlen ember nem töltheti be, ezért közreműködésre szólítottam fel a szemészet egyetemi nyilvános rendes tanárait, a Szemorvosok Egyesületének elnökét, titkárát, hogy híven azon programmhoz, melyet székfoglalómban kifejtettem, az erőket egyesítsem. Tanártársaim készségesen vállalkoztak e feladatra, de kívülük a magyar szemészeti irodalom minden művelőjének a támogatását kérem, mert ma méginkább van szükségünk az összetartásra, mint valaha“. Az első szám érdekessége az első szemorvosi továbbképző tanfolyamon való részvételre vonatkozó felhívás. A Szemorvos Egyesület összejöveteleinek rendje is megváltozik, mégpedig olykép, hogy az ősszel megtartandó nagygyűlés mellett (közgyűlés + tudományos ülés), még évente 2—3 külön tudományos ülést is tartanak. Az 1922-i közgyűlés legfontosabb tárgya az alapszabálymódosítás volt. Egy új belügyminiszteri rendelet előírására az alapszabályokon bizonyos változtatásokat kellett végezni. Az új szöveget az igazgató-választmány által elfogadott formában Blaskovics elnök terjesztette elő. A leglényegesebb változtatás az egyesület címét érintette, amennyiben ez a „Magyar Szemorvostársaság“ elnevezést kapta. Az egyesület új alapszabályát a 2. sz. részletesen közli. Ugyanerről nagyszámú különlenyomat is készült. A Szemészet terjedelme 1916 óta közben állandóan csökkent. Előbb még 3, majd 2 íven jelent meg, míg 1922 után már csak a
