Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)
1943-06-01 / 1-2. szám
38 a vizsgálatokat. Vita tárgyát képezhetné, hogy érdemes lenne-e a tábori kórház szemészeti felszerelését ilyen költséges műszerekkel kiegészíteni. A szemész ugyanis nem tartozik szervezetszerűen a tábori kórházhoz és ha a különleges körülmények vezénylését olykor szükségessé is teszik, a szemüvegrendelés nem képezi legfontosabb és legsürgősebb ténykedéseinek tárgyát. Annál inkább komoly feladat és operáló szemész vezénylését kívánja a szemsérülések ellátása. Ezért sokkal inkább kívánatos lenne a műtéti eszközök közül hiányzó szivárványlapoc, varrócérna és szemészi tű rendszeresítése az egyébként használható felszerelés kiegészítéseképen. A tábori kórházban előfordult szemüvegrendelés és szemészeti felülvizsgálás egyrésze elmaradt volna és legfeljebb néhány esetben szemüvegcserére szorítkozott volna, ha idehaza elég idő és lehetőség maradt volna az útnak indítandó egyének megvizsgálására. Azonban legtöbbször hamarosan el kellelI volna indulóink, másrészt az illetők szégyelték volna esetleges alkalmatlanságuk miatt lemaradni vagy pedig nem volt szemorvos a közelben, aki látási panaszaikat kellőleg kivizsgálhatta volna. Csak így történhetett meg, hogy szemészeti szempontból alkalmasnak alig mondható egyének fronlszolgálatra kerültek. Ezeket a háborús szolgálatra alkalmatlannak talált honvédeket a többi, hozzájuk hasonlók nagyrészével, valamint az osztályára került hét trachomással együtt hamarosan hazaküldtek. Azokat, akiknek egyik szeme ép volt, azonban a másik gyakorlatilag nem használható, egyszeműeknek tekintették és ezért szállították a kórházvonattal hátországba. A trachoma önmagában véve még nem akadálya a harctéri szolgálatnak, azonban állandó szakorvosi kezelést kíván legalább is addig, amíg a váladékozás végleg megszűnik. Ez pedig csak az áthajlási redők elhegesedése után következik be. Künn a csapatnál, mozgóháborúban, nincs arra lehetőség, hogy rendszeresen kezelésben részesíthesse a csapatorvos trachomásait. Osztályukon gyorsan rendbejöttek, de a kibocsátás után csapattestüknél ismét hamarosan visszaestek, ezért őket is hazaküldték. Ahol már szaruhártvafolyamat is volt, a legszebb és leggyorsabb javulás ellenére sem gondolt arra, hogy visszaküldje az illetőt csapattestéhez, mert a visszaesés a látás rovására történt volna. 7. Fésűs Andor: A szovjetháború harcieszközeinek viszonya a szemsérülésekhez. (Megj. a Szemészetben.) Hozzászólás: Boros Béla. Lugossy Gy. 8. li. Thiel: Die Behandlung der Zirkulationsstörungen in der Netzhaut und im Sehnerven. (Megj. Klin. Mon. Aug. 100. július.) A Magyar Szemorvostársaság nagygyűlése. I. Tudományos ülés 1943 október 30-án. Bemutatások: 1. Korchnutros Imre: Sulvarsandermrditisszel kapcsolatos szaruhártyufekéig gyógyult esete. 28 éves katonánál antilueses kúrájának 0. injectiója után salvarsandermatilis lép fel. Pár hét múlva nagyfokú lesoványodás után, szinte egyik napról a másikra, gyulladásos tünetek mellett mindkét szaruhártyáján öt óra irányában fekély alakul
