Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)

1943-06-01 / 1-2. szám

A budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Szem­klinikájának közleménye. (Igazgató: Imre .József dr. egy. ny. r. tanár.) Háborús korlátozások a szemüveggyártásban. írta: GYÖRFFY ISTVÁN dr. egyetemi tanársegéd. A hájjorús nehézségek úgyszólván minden téren éreztetik hatá­sukat. Hogy a szemüveggel kapcsolatban erről csak most kezdünk beszélni, az annak köszönhető, hogy az optikai gyárak fokozatosan tértek át a hadiiparra, e mellett mind a gyáraknak, mind a képvise­letieknek olyan nagy készletük volt. hogy a békeipar eddig alig szen­vedett hiányt. A készletek kimerülése azonban elkerülhetetlen, aminek oka nem annyira a nyersanyaghiányban mint inkább a munkaerőhiányban rejlik. Az optikai gyárak most is teljes üzemmel dolgoznak, de ter­melésük nagyrészét a hadiipar köti le. Mivel az elsőrendű szakmun­kásokat elsősorban az utóbbi munkakörbe osztják be, a békeipar részére csak kevés jut, ezért a hiányt tanulatlan munkásokkal (hadi­foglyokkal) kellett pótolni, ami a termelés lassúbbodását vonta maga után. A fogyasztás viszont nem csökkent, sőt inkább emelkedett, így a kettőt csakis a termelés racionalizálásával lehetett egyensúlyba hozni. Kiiktatták a termelésből azt, ami fényűzésnek számít, korlá­tozták a különlegesebb üvegek gyártását, egységesítették a különféle gyárak szérialencséit, s ezekből is törülték azt ami nem okvetlenül szükséges. A termelés korlátozása természetesen nemcsak a látszerészipart és a fogyasztóközönséget érinti, hanem közvetve a szemorvosra is kihat. Ennek is tudomással kell bírni arról, hogy a páciens mit kap­hat meg, mert hiába ír fel bármilyen tökéletes üveget is, ha ez nem szerezhető be, munkája céltalan. Tájékozatlanságának nemcsak a beteg látja kárát, hanem magának is fölösleges munkát okoz azáltal,

Next

/
Thumbnails
Contents