Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)
1943-06-01 / 1-2. szám
15 48 éves férfibeteg. Jelenleg szóbanforgó balesete előtt már 1918-ban sérült mindkét szeme. Kezében ekrazit robbant fel. Akkori sérülésével a budapesti I. sz. szemklinikán feküdt két ízben. A klinika kórrajzainak alapján, sérüléséből kifolyólag a következő kép alakult ki nála. Balszemén látása fénysejtésre csökkent. A szaru kissé lelapult, belül IX óra irányában a sérüléssel kapcsolatban támadt perforatio helyén vaskos forradás, melybe a szivárványhártya pupillaris szélével t.elecsípődött, a mélyebb részek ezért nem is láthatók. Jobbszemén sériiléses hályog keletkezett s e miatt két ízben is operálták. Teljes gyógyuláskor ezen a szemén plus 10. D-val 5/lő látása volt. Szaruhártyán főleg alul számos felszínes homály, hátsó felszínéhez IV. óra irányában a szivárványhártyával összefüggő kötöszövctcs köteg tapad. A csarnok egyenlőtlen, vize tiszta, a szivárványhártyában IX. és XII. óra között műtéti hiány, ennek területében, főleg a széli részeken lemezszerű utóhályog. A klinikáról távoztakor és a későbbi ellenőrzések alkalmával glaukomára utaló tünetet nem találtak. Második balesete — amire látásának gyors és csaknem teljes elvesztését visszavezeti, — az elsőtől számított 24 év múlva történt. Ez alatt a 24 év alatt, állítása szerint, jobbszemével, szemüvegével jól látott, írni és olvasni jól tudóit. Ezt különben bizonyítja az a körülmény, hogy ezalatt az idő alatt, mint kocsikísérő ugyanazon cégnél kifogástalanul látta el teendőit: kocsit kísért, írt, olvasott. Második baleseténél, amikor is agyrázkódást szenvedett, szemén újabb sérülés nem támadt. Csak két hét múlva kezdett nem látó bal szeme fájni s úgy vette észre, hogy jobbszemének látása kezd bizonytalanná válni. Balesetét követő 4. héten látása jobbszemén korrekcióval .3 méter ujjolvasás s a papillán sekély excavalio és decoloratio látható. Az Állami Szemkórházba utalják, ahol több napon át tensioméréseket végeznek. Legmagasabb tensioérlékek: jobbszemén: 36 Hgmm, balszemén 41 Hgmm. Főleg a reggeli órákban, tehát nem secunder glaukomára jellemzően. Látása tovább romlik 2 méter ujjohasásrn s a szeninyomás pilocarpinnal sem hozható egyensúlyba. Ezért jobbszemén cyklodialysisL végeznek. A lensio normalizálódik, látásélessége azonban tovább csökkent. Ezután körülbelül egy V* év múlva kerül a beteg vizsgálatra hozzánk. Állapota ekkor a következő: Jobbszem: látásélesség: k. ni. 1. plus 7-0 D plus 3-0 D cyl. 45° sz. e. o. u. Tágult episcleralis erek. A szaruhártyán, főleg alul, számos régi felszínes homály. Hátsó felszínéhez IV. óra irányában a szivárványhártyával összefüggő kölőszövetes köteg tapad, csarnok egyenlőtlen, vize tiszta. Szivárványhártyában IX. és XII. óra között coloboma, ennek területében, főleg a széli részeken, lemezszerű utóhályog. Üvegtest: vaskos üveglosti hálózat, néhány úszkáló homály. Szemfenék: látóidegfő szélig mélyen kivájult, erek a kivájulás szélén erősen buknak. A verőerek erősen szűkültek, helyenként kaliberingadozás. A szemfenéki artériás dyaslolés nyomás 50 Hgmm, tehát lényegesen emelkedett. Szemnyomás: 26 Hgmm. Balszem kb. 30—35
