Szemészet, 1942 (78. évfolyam, 1-2. szám)
1942-06-01 / 1. szám
30 Beiulenritter Ferenc: 1935. októberben 52 éves nőbetegen Imre professor úr a következőképen végezte a műtétet: Széles conj. lebeny készítése után a limbusban bemetszés a cornea szélének legalább fele vastagságában. Majd a daganat két oldalán az 1/24 és 1/29-nél keskeny lándzsával behatolás a csarnokba, s egyegy iridektomia. A lándzsasebek összekötése rámetszéssel, mire a tumor a seb elé prolabál. Az iris pupillaris szélét megfogva, a dagatot alapjáról diathermiás tűvel választotta le. 1937. februárban 49 éves nőbetegsél így: Lándzsaseb tágítása ollóval. Előbb a temporalis, majd a nasalis oldalon lehúzva a pupillaris szélt, keskeny kimetszés. A közben kifordult tumort tartalmazó irisrészt óvatosan megfogva, alapjáról diathermiás tűvel választotta le. 2. Majoros Ferenc: Elsődleges kötöhártya-amyloidosis. 37 éves nőbeteg szemén 8 év előtt kezdődött. Jelenleg a jobbszem belső zugában is van. Csak a bulb. conj. beteg. A terjedő részen igen apró, vajsárga, a felszín fölé emelkedő, részben egy-egy nagyobb ér mentén elhelyezkedő plaqueok. Belül és alul egybefolynak, kemények, alapjukkal nem függenek össze, zsirfényűek. Réslámpával zöld fényben jól látható a sárga szín. Trachoma vagy más szembaj nem szerepel. Másutt a szerevzetben nem mutatható ki amyloid rosacea. Erősen őszülő, koránál idősebb benyomást keltő beteg. Szövettani metszetben bőségesen kimutatható az amyloid. 3. Györffy István: Három éven át viselt mügyantakagyló. Bemutat egy műgyantából készült kontaktüveget, melyet egy nagyfokú rövidlátó betegen három éven át napi 12—14 órán keresztül rendszeresen viselt. Feltűnő a kagylón, hogy nincs rajta semmiféle felrakódás, ami az üvegkagylót 3—8 hónap után rendszerint használhatatlanná teszi, s a karcolódások is olyan kismértékűek, hogy alig észrevehetők. Felhívja a figyelmet arra, hogy ha a tisztogatás kellő elővigyázattal történik, a gyantakagylók sérülékenysége egész jelentéktelen, mivel a szemben való hordós közben nem karcolódnak. De ha a kagylón kívül keletkezik is néhány kis karcolódás, az a látást legkevésbbé sem rontja, mivel a könny kívülről egyenletes, sima réteggel vonja be a lencsét, s ezáltal eltünteti a kisebb egyenetlenséget. Mivel az érintkező kagyló szót nehézkesnek tartja, ajánlja helyette a törhetetlen anyagból készült kontaktüvegre a „látókagyló“ elnevezést. Hozzászólás: Mihály hegyi Géza: Hangsúlyozza, hogy az előadó kivételével valamennyi szerző kifogásolja a műgyanlakagylók sérülékenységét. Ezeknek a kagylóknak egyetlen előnyük, hogy nehezebben törnek, mint az üveg. Ismeretes azonban, hogy az üveg sem olyan törékeny, mint általában hiszik. A jól hűtött üvegkagyló legtöbbször még leejtéskor sem törik el. A betegek kagylójukat többnyire úgy törik el, hogy leejtés után keresés közben rálépnek. Ilyenkor azonban a műgyantakagyló is eltörne. A műgyanta-szemüveglencsék használata is azért nem terjedt el, mert felületük igen gyorsan, sokszor napok alatt karcolódik. Imre József: Megfigyelte, hogy a régebbi eljárással kezelt kontaktüveget viselő betegeken gyakran található a cornea szélén mély ereződés. A Győrffykagylót viselő betegeken ezt nem tapasztalta. Véleménye szerint ez a műgyanta kisebb súlyával és a kisebb nyomással magyarázható. A látókagyló elnevezést nem tartja túl szerencsésnek.
