Szemészet, 1942 (78. évfolyam, 1-2. szám)

1942-06-01 / 1. szám

20

könnyen kiszámítható, ha a három közül kettő ismeretes. Az egyszerű használat kedvéért különféle táblázatokat is szerkesztettek, mint amilyen pl. a Brückner f., Henker f., táblázat, azután a Rochat f. hasáb, melyekről bármelyik keresett érték — pl. megváltoztatott d esetén az új focusrefractio — azonnal leolvasható.

E táblázatokból azt is megfigyelhetjük, hogy a d kisebbítése myopokon sokkal nagyobb mértékben növeli a retinalis képet, mint amilyen mértékben nagyobbítja a d növelése a hypermetropokét. Épp ezért a szemüveg távolságának, illetve mondjuk inkább közelségének a myopok szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van, miért is igyekeznünk kell a concav üveget minél közelebb helyezni a szemhez, hogy a rövidlátó szemek amúgyis rossz visusát minél inkább megjavíthassuk.

Ez utóbbiakat egy konkrét esetre vonatkoztatva tegyük fel, hogy egy — 200 D. fősíkrefractiójú rövidlátót corrigálunk, s azt találjuk, hogy ametropiája egy 18 mm távolságra helyezett — 32*0 D.-ás concav üveggel 5/20-ra javítható. Ha a focusrefractiót átszámítjuk arra a legközelebbi távolságra, amelyről a szemüveg még zavartalanul viselhető, tegyük fel 8‘5 mm-re, azt találjuk, hogy ilyen távolságban már — 24-0 D. elegendő az optimális correctióhoz. Mivel a retinalis képek nagysága a lencsék gyujtótávolságával arányos, tehát 1/32 : 1/24 = 4 : 3, vagyis a közeli és gyengébb üveggel 4/3-os, azaz 33%-os retinalis képnagyobbodást érhetünk el, minek folytán az előbb nyert 5/20-os visus is 5/15-re javul.

Az elmondottakból tehát kilűnik, hogy a szemüveg távolsága a pontos optikai correctio szempontjából mennyire fontos. A gyakorlatban ennek a távolságnak a lemérése, illetve meghatározása azonban nem egész egyszerű. A lencserendszerek optikai hatásának a kiszámításánál ugyanis az egyes lencsék egymástól való távolságát nem a lencsék valamely térbeli pontjától, hanem azok fősíkjától kell mérni. A fősíkok a lencséken az üveg belsejében vannak, a szemen pedig az elülső csarnokon át haladnak, s mivel képzeletbeli síkok, helyüket nem is látjuk. Tudjuk azonban, hogy bi üvegek esetén az üveg felezővonala közelében, a szemen pedig 1-5 mm-rel a cornea csúcsa mögött helyezkednek el. A távolságok reális mérése céljából helyettük a szemen a cornea csúcsát, a szemüveglencséken pedig a jól érzékelhető hátsó üvegfelszínt szoktuk kiindulási pontul választani. Ha a számításokhoz a hátsó lencsefelszínt vesszük alapul, concav, s általában igen vékony lencsék esetén nem követünk el nagy hibát, mivel ezeknél a fősíkok igen közel fekszenek a lencsefelszínhez. Vastagabb, főleg convex üvegek esetén azonban a fősíkok mélyen bent fekszenek a lencse belsejében, minek következtében a lencsefelszíntől mért