Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)
1941-12-01 / 2. szám
6 sében és beszámolóiban büszkén demonstrálta sok „jó“ eredményeit. Műtét előtt és alatt nyugodt volt. keze sohasem reszketett. A betegre csodálatosan megnyugtató hatása volt. Szerette a „bulbus“-műtéteket. A plasztikák sohasem vonzották, a nagyobb szemhéjműtcteket vagy tanítványainak engedte át, vagy elküldte az ily betegeket az Állami Szemkórházba. Legszívesebben a cataractát és a glaucomát operálta. Nem egyszer operált nyolc cataractát egy óra alatt. Régebben extracapsnlarisan. majd az utolsó 10 évben az Am/r/n-csípővel feltűnő nagy százalékban intracapsularisan végezte a szürkehálvogműtétet. A glaukoma sokat foglalkoztatta: a klinika hatalmas glaukomás beteganyagából nagy tapasztalatokat szerzett. Legszívesebben végezte az iridektomiát. egy időben sok trepanatiót (Elliot) és mindig szívesen a cyclodialvsist. Minden új műtéti methodust kipróbált és valamennyi új eszközt megszerzett. Nem volt előítélete, de kritikával mérlegelte az új műtéti eljárásokat. Nem lelkesedett mindjárt egy új eljárásért, hogy azután néhány hónap múlva csalódva abbahagyja. Üj eljárásokat, pl. a Gonín-féle ablatio retinae-ellenes műtétet, még idősebb korában is könnyedén elsajátított. Váratlan komplikációk műtét közben mélyen meghatották és azokon sokat töprengett. Operativ készségének mindig sok bámulója volt; az I. sz. szemklinika műtőjében négy világrész sok kiváló szemorvosa és tudósa megfordult. Vendégszerető házigazda volt. örült és büszke volt arra, ha munkatársai is jól operáltak. Bár e téren álláspontja rendkívül szigorú volt: „szemoperateurnek csak az való, aki erre született!“. Rosszkezű embert nem engedett operálni. Ahhoz azonban nem volt ,.szíve“, hogy azt idejekorán meg is mondja az illetőnek. A klinika tudományos munkájának állandó pártolója és ösztönzője volt. A szövettani laboratórium és a könyvtár mintaszerű volt. őt magát fiatalabb korában — amikor még nem volt rabja a iközügyeknek — laboratóriumi kutatások is érdekelték. Később azonban teljesen a klinikai gyakorlati munka, a gyógyítás és a műtéti problémáik foglalkoztatták. Nagyszámú tudományos közlése is elsősorban gyakorlati szemészeti vonatkozású. Különösen érdekelte a trachoma, a glaukoma és a sympathiás szemgyulladás. A magyar szemészet nagyon sokat köszönhet Grósz Emilnek. A II. sz. szemészeti tanszék felállításáért, az állami szemkórházakért, szemosztályok létesítéséért sóikat és eredményesen küzdött. A szemészet tudományának elismerést vívott ki. Mindnyájan tudjuk, hogy mily fájdalmas volt számára a II. sz. szemklinika megszüntetése. A szemészetről sok tanulmányt írt. Az egyetem orvosi fakultásában sokat harcolt azon áramlat ellen, amely a szemészetet mindenáron másodrangú
