Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)

1941-06-01 / 1. szám

8

Az arithmetikai sornak két kétségtelenül nagy hibája van.

1. Reciprok sora teljesen elüt az eredetitől. A illetve az a=

y- egyenletek alapján ugyanis mindig két, egymással reciprok sorozattal állunk szemben: Az egyik a látóélességgé (/ ), a másik a tárgyé, azaz a látószögé («). Tisztára felfogás, vagy szemlélet dolga, hogy a két sorozat közül melyikből indulunk ki. Ahogy a V-t lehet arithmetikai sorba rendezni, ugyanígy lehetne ezt megtenni a tárggyal is.

n

A reciprok-sorozat faktora mindig ^ tehát O féle convergál, s így

hyperbolikus görbe, szemben az arithmetikai sor egyenes vonalával (1. ábra). Ebből megoldhatatlan ellenmondás származik.

1. ábra. Arithmetikai haladvány és reciprok sora.

2. Az arithmetikai sor tagjai között az értékkülönbség fokozatosan fogy, illetve nő. Ennek következtében véges határok (pld. OT—1) között vagy sok nagy érték mellett egy-két aránytalanul kicsiny van, vagy fordítva, 1—2 nagy érték mellett sok egymástól alig különböző kicsiny. Szemléltetően ezt a 2. ábrán láthatjuk. Az első sor a \ értékek nemzetközi sora OT—1-ig, a második a tárgyak értéke 1/Kalapon.

A szemorvosok egyszerű, jó gyakorlati érzéke elég volt ahhoz, hogy az arethmetikai sorozat elfogadásától minden indokolás nélkül, sőt minden nemzetközi határozat dacára is tartózkodjanak.