Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)

1941-06-01 / 1. szám

37

volt, négy ízben inflammatorium chronicum typusú (35-től 40 évesek), egy beteg acut stádiumban (roham) került a klinikára, míg 5 beteg glaucomája a juvenilis typushoz tartozott. Ezek közül a legfiatalabb 19 éves, kettő 26—27, egy-egy 30, ill. 36 éves volt. Valamely feltűnő masculin vonást nem találtunk és kifejezettebb cyclus-zavar csupán két ízben állott fenn. Cushing-kórban szenvedő betegünk, kiről részletesen a Szemészet 1940. 2. számában számoltunk be, raromenorrhoeás, alapanyagcseréje — 24%, vérnyomása 240/165. Itt csupán praglaucomáról szólhatunk, mely fokozott cortin-termelésnek vagy méginkább a petefészek másodlagosan csökkent működésének tudható be. Cycluszavart mutatott második betegünk is, de a menorrboea itt myomájával magyarázható. Utolsó betegünk egy éve ínenopausában van. A kórkép rosszindulatúnak bizonyult, mert műtétek után a csarnok sokáig nem állt helyre és a szemnyomás magas maradt.

Ami a titert illeti, szembeötlik az a tény, hogy az esetek túlnyomó részében (13-ból 9) az negatív volt, helyesebben nem érté el a 10 patkányegységet, négy ízben pedig 20 PE volt a kiválasztott mennyiség, míg ennél magasabb értéket nem találtunk. Kétségtelen tehát, hogy fiatalabb glaucomas nőbetegeink csökkent folliculin-termelést mutatnak. Vizsgálatainkat túlnyomókig a várható menses előtt két héttel, tehát a folliculin-termelés maximumában végezük, újabban háromszor 24 órás vizelet 1 literéből. Eredményeink relatív értékűek, mert lüszőrepedésnek megfelelő hormonmaximum időpontja nem fix, sőt esetenként is változik. Egyedül biztos képet a termelésről csak a teljes cyclus alatt, három naponként végzett meghatározás-sorozat adhatna; ez technikai okokból nehezen kivihető, ezért meg kell elégednünk a fentebb leírt methodikával. A menses jellemzői nem követik híven a folliculin-termelést, ezért normális lefolyású cyclusból még nem lehet következtetni normális hormon-termelésre. A cyclus pontosabb analysisének tisztázása céljából mensesszel bíró glaucomás nőbetegeinkkel vérzési sémát vezetettünk, melyben a vérzés gyakorisága, tartama, lefolyása stb. jól érzékeltethető.

Mi a hatásmechanizmus? A terhességi hypotoniáról írt dolgozatunkban (Orvosképzés 1936. 2.) részletesen kitértünk a hypophysisköztiagy rendszerbe lokáliséit functió-változásokra. Feltételezhetjük, hogy endokrin egyensúlyzavart mutató nőkön lokális disposició esetén intraoculáris nyomásemelkedés keletkezhet. A hormonális dvsfunctio nem tartozik a ritkaságok közé; fiatalkori glaucoma viszont nem gyakori. Szükséges még bajiam is az efajta zöldhályog keletkezéséhez, így öröklés (6.), érellátási zavar (1.), beidegzési hiba, csarnokzug fejlődési anomáliái, fokozott permeabilitás stb. Egyenlőre csak