Szemészet, 1940 (76. évfolyam, 1-2. szám)
1940-06-01 / 1. szám
4 adducált szemállásban kellett rögzítenünk és az operáltat a gyógyulás egész ideje alatt befelé nézetnünk. Altatásban nem operálhattunk, mert a megnyitott szemet erővel nem fordíthattuk volna befelé; arra volt szükség, hogy a beteget szinte folyton bíztassuk műtét közben a befelé tekintésre. Meg is értette, hogy szót kell fogadnia Hosszú ideig tartott, míg a kötőhártya-hidat a sebszélekre úgy sikerült ráfeszítenünk, hogy összetartsa őket. A gyógyulás balra nézető kötés alatt zavartalan volt, a csarnok másnapra helyreállt. A szem feszültsége kezdetben olyan alacsony volt, hogy a látóidegfő is megduzzadt. A lencse ép maradt, kibocsátáskor a szemfenék is ép. Látás a szaruhártyát felező homály miatt 5/o. A harántul felrepedt szemteke kísérletnél jobban mutatta a szemlekét mozgató izmok hatásmódját. Az abductióban levő szemen a felső és alsó egyenes tónusa ügy érvényesült, hogy a sebszéleket hátrafelé húzva egymástól távolította. Az adductióban levő szemen az alsó és felső ferde tónusa ellenkező irányban hatott, a sebszéleket közelítette Mert a verticalis mozgatók közül az egyenesek abductióban, a ferdék adductióban működnek teljes mértékben. A befelé nézetett szemen mintegy a ferde szemizmok gondoskodtak — hátulról előre való húzásukkal — arról a keresztkötésről, ami a sebszélek összefekvését, a műtét helyes elvégzését és a seb összeforrását lehetővé tette. A megnyílt szemtekén ezenkívül azt is észlelhettük, hogy a szemizmok mily erővel húzzák és nyomják az ínhártyát. Ez az a hatás, amit nem igen lehet számításon kívül hagyni, mikor a növekvő szemtekén az élet folyamán érvényesülő és a fénytörés kialakulását is módosító hatásokról beszélünk. 2. B. S. 62 éves közsegélyes. 15 éves korában súlyos, valószínűleg gümős keratoiritisben betegedett meg mindkét szemén, látása már akkor lk 111 ujjolvasásra romlott. A Schulek-klinikán a professzor operálta, Grósz és Blaskovics írta a kórtörténetét. Évek alatt mindkét szemen 3 iridektomia és extxractio linearis is végeztetett. Az utolsó műtét 36 éve osztályunkon. Mindkét szemen csaknem teljes leukoma van, amely sárgásán elfajult, lelapult, és a csarnokbeli, szervült izzadmánnyal összenőtt. Az állapot reménytelennek látszik. Tárgylátás nincs, de a fényérzés jó, a feszültség rendes. A csaknem félszázada vak beteg sürgető kérésére réslámpával többszörösen átkutatjuk mindkét szemét. Sikerült a jobb szemen alul-belül, az itt még átvilágítható szaruhártya mögött, a csarnok egy maradékát megtalálni. Mivel a szem már lencséden, iridocapsulotomiát végzünk. Erre egyedül a Meller-iéle, keskeny késsel történő rámetszés látszik alkalmasnak. Kívülről befelé toljuk 'előre a kést a szaruhártya mögött. Szinte recsegett a szervült kéregben. így
