Szemészet, 1939 (75. évfolyam, 1-2. szám)
1939-06-01 / 1. szám
8 továbbá Maertens a kétszeműek kór jóslatát rosszabbnak mondják, utóbbi statisztikájában 20 közül 4 gyógyult. Fodor szerint a kétszemű eseteknek van a legrosszabb kórjóslatuk. De Lindner két olyan betegről ír, kétoldali ablatiók, akiknek frissebb leválását megoperálta és a régebben levált retina a műtétet követő nyugalom, vagy lyukas szemüveg viselése közben magától visszafeküdt. Gifford hét olyan beteget operált, akiknek másik szeme is ablatiós volt. Ezek közül öt gyógyult, sőt mindkét szemén operált betegének mindkét szeme meggyógyult. A 33 esetünkből végleg megvakult mindkét szemére 13, 1 eset sorsa még bizonytalan. Öt egyénnek Va—2 V2 méter ujjolvasása van. Anyagunk alapján a kétszeműek rosszabb kórjóslatát az okozza, hogy aránylag gyakori közöttük az óra közelében, vagy azzal párhuzamosan futó óriási szakadás, főleg fiataloknál. Hat ilyen esetet észleltünk, 9, 18, 26, 26 V2, 37, 62 éves egyének, ezek közül csak egyik gyógyult. Ezek a szakadások a retina széli részének Vs—i/e részét foglalják el. Ne tévesszük össze ezeket a jóindulatú óra serrata desinsertióval. Továbbá szerepel a gyógvulatlanok között két régi ablatio, amit az extractio cataractae derített ki. Az ilyen régi, cataractához vezető ablatiót természetesen minimális reménnyel operáltuk. Ha tehát a fenti hat és ezt a két esetet levonjuk, akkor a kétszemüek gyógyulási aránya nem rosszabb, mint az egyszeműeké. A rosszabb kórjóslatban szerepet játszhatik az is, hogy a második szem betegsége átlagban öt évvel idősebb egyénben lép fel, már pedig a korral csökken a gyógyulás valószínűsége. A retinaleválás pathogenisére is enged következtetést vonni a kétszemű leválás. Az a tény, hogy mindig ugyanaz a fajta lyuk támad a két szemben legtöbbször ugyanazon a helyen, továbbá, hogy a leválás rendszerint néhány éven belül bekövetkezik a másik szemben is, nagyon valószínűvé teszi, hogy a leválásnak endogen oka van. Hormonális és anyagcserezavarokat kizárhatunk. A gyulladásos eredet gyakorisága mellett újabban Sabbadini és Kurz törnek lándzsát. Ha egy-egy esetben el is fogadható a gyulladásos eredet, különösen friss vagy akár lefolyt érhártyagyulladás formájában, ezt nehéz lesz a részarányos kétoldali esetekben feltételezni. Eseteink közül talán három sorozható ide. A 2. számúban lyuk nincs, lezárt ablatio. A 14-es számúban lyuk egyik oldalon sem látszik. A 16-os számúban pedig periphlebitis retinae előzte meg a leválást. De a 2. és 14. esetben még a második szemben sem láttunk lyukat, a 16. esetben pedig csak a második szemben. Lehet, hogy amazok lyuknélküli gyulladásos ablatiók, így a lyuk részarányos elhelyezkedése itt nem is szerepelhet. Alkat szerint kifejezetten astheniás volt 8, kifejezett pyknikus pedig szintén 8. Az esetek száma túlkevés, hogy ebből
