Szemészet, 1939 (75. évfolyam, 1-2. szám)
1939-12-01 / 2. szám
19 oldali kötöhártyát ecseteltük. a másikoldali kötőliártyára pedig az oldatot cseppentettük, hogy az ecsetelés mechanikai ingere következtében esetleg bekövetkező javulásokat, melyek trachománál ismeretesek, tévesen a gyógyszer hatásának javára ne értékelhessük. Idevágó két esetünk kórrajzkivonatát közöljük: 1. eset. II- E. 10 éves fiú. Egy hete váladckos mindkét szeme. A tisztiorvos trachoma diagnosissal a klinikára küldte. 1939. VII. 25-éu mindkét szeme könynyező, váladékos. Kötőhártya belövelt, rajta különböző nagyságú, kocsányos csomók. Szemek többi része rendben. Látóélesség mindkét szemen (>0/o (5/5). A mi diagnosisunk, mivel csak egy cardinalis tünet van jelen: trachoma dubium. Orvoslás: Jobboldalon prontosil-solubile-ecsetelés kétszer naponta, baloldalon c.seppenlés háromszor naponta. A kezelés ötödik napján mindkétoldali kötőhártya belövelt, duzzadt, a bulbaris conjunctiva is belövelt. Nagyfokú fénykerülés, könynyezés. Az előbbi therapiát elhagytuk, borogatást és resorcin-cseppeket rendeltünk. Az izgalmi tünetek négy nap alatt gyógyulnak. Látóélesség változatlan. 2. eset. S. S. 17 éves fiú. Egy éve trachomás. 1939. VII. 20-án jobbszarun függönyszerű pannus, balszaru ép. Mindkéloklali kötőhártyán papillaris lúllengés, néhány csomó. Látóélesség jobbszemen 30/o (5/10) ii. n. j., balszemen OO/o (5/5). Orvoslás: Jobboldalon prontosil-solubile-ecsetelés, baloldalon cseppentés. A kezelés nyolcadik napján jobboldalon némi javulás, mely az ecsetelés mechanikai ingerének tudható be. Tizedik napon mindkét szem izgatott. Nagyfokú könynyezés, fénykerülés, kölőhárlya belövelt, duzzadt. A balszarun körülbelül 3 mm széles, friss függönyszerű pannus. Látóélesség mindkét szemen 15/o (5/20) ü. n. j. A kezelést elhagyjuk. Következő napra az izgalom fokozódott. Orvoslás: Dionin-borsav, pyrifer i. v., roninlökés. Nyolcadik napi kezelés után a szemek békések; a papillaris túltengés minimális, pannusok elhegesedtek. Látóélesség mindkét szemen 25/o (5/12) ü. n. j. E két esetünk amellett bizonyít, hogy a prontosil és származékainak helyi alkalmazásától kedvező therapiás hatás nem várható, hanem azok heves izgalmi tüneteket, sőt szaruszövődményt vállhatnak ki. (Második esetben baloldali pannus.) E két esetünk tapasztalatai következtében a többi négy esetünkben elhagytuk a prontosil helyi alkalmazását. Ezekben az esetekben a 4—5 napja tartó kezelés még nem okozott izgalmi tüneteket, de javulást sem. A prontosilecseteléssel és cseppentéssel egyidőben a betegek semmiféle más kezelést (sulfamid per os, heteroprotein stb.) nem kaptak. A sulfamidok belsőleg adagolva sem közömbösek a szervezetre. Az irodalomban számos melléktünetet közölnek, melyek az emésztőszervek, peripheriás idegek, a vér chemiai változásai, a vérképzőszervek és erek bántalmazottságából adódnak. Ezek a melléktünetek rendszerint nem súlyosak és nem gyakoriak. A gyógyszer elhagyására, vagy az adag csökkentésére elmúlnak, mint a mi ötödik és hatodik esetünkben említett gyomorpanaszok. Kivételesen súlyosabb tünetek is előfordulhatnak. Mergelsbery egy halálos kimenetelű ulironártalomról számol be. A túladagolás, a tartós, szünetnélküli gyógy•>*
