Szemészet, 1939 (75. évfolyam, 1-2. szám)
1939-12-01 / 2. szám
9 ajánlotta a prontosil-tabletták adagolását, majd Hirschfelder, Jassero és Morcírd stb. már inkább csak a pannusszal szövődött esetekben látták az izgalmi tünetek gyors enyhülését, a pannus visszafejlődését s ezáltal a kezelési idő megrövidülését. Burnet, Cuénod és Nataf pedig perorális adagolásnál már egyáltalán semmi hatást sem tapasztaltak. A külföldi szerzők ellentmondó adataival szemben feltűnő a hazai beszámolók egyöntetűsége, amellyel a mi tapasztalataink és eredményeink is egyeznek. Időrendi sorrendben Vajda, Núncnj és Nagy, majd Szinegh közölte, hogy elsősorban a heves kötőhártyafolyamat melletti makacs pannus vagy kifekélyesedett pannus esetében érdemes adagolni a deseptylt, illetve az elektylt. Mindkét készítmény hatásos, de az elektyl gyorsabb javulást idéz elő. Nem gyógyítja meg a trachomát, azonban az eddig alkalmazott gyógyszerekkel szemben a gyulladásos jelenségeket hamar megszünteti, a pannust feltűnő gyorsan, pár nap alatt feltisztítja és így a kezelési időt megrövidíti. A közlemények szerint ez a jó hatás a külföldi szerzők legtöbbjének tapasztalataival egybehangzóan csak a trachoma eddigi bevált és megszokott kezelése mellett remélhető. A chemotherápeutikmnok hatásossága szempontjából tapasztalataink szerint is — fontos a helyi mellett a trachoma általános kezelése. Ditrói professzor utasítására klinikánkon kezdettől fogva alkalmaztuk a chemotherápiás szereket a fertőzéses eredetű szembetegségeknél, így a trachománál is. Azonban csak az eddigi kezelés mellett. Ez a trachoma általános kezelésében főként a Ditrói profeszszor rendelése szerint végzett heteroprotein-gyógymódban nyilvánult. 12 betegnek deseptylt, 25 betegnek elektylt adagoltunk, felnőttnek 3—4 napon át 3 X 2 tablettát, fiatalabbnak kor szerint kevesebbet és 3 napig 3—3 cm3 aktoprotint, majd egyheti szünet után ugyanígy megismételtük a turnust, ha szükséges volt. Csak súlyos, kifekélyesedett, perforatioval fenyegető, genyesen beszüremkedett szaru esetén voltunk kénytelenek néha a casein helyett tejinjectiot adni. A chemotherápia várt jó hatása ilyen kezelés mellett egy esetben sem maradt el. A szubjektív kellemetlenségek: szemhéjduzzanat, fénykerülés, könnyezés, váladék stb. 2—3 nap alatt megszűntek, a pannus átlag 1 hét alatt feltisztult, a fekély behámosodott, de természetesen csak később telődött ki egészen. A betegség lefolyása lényegesen megrövidült s ez nem közömbös a betegre nézve, nem utolsó sorban anyagi szempontból sem. Csak abban az esetben nem volt egyáltalán hatásos az elektyl, ahol a trachoma mellett luese is volt a betegnek. Ez a mégis megerősített, hogy t. i. a reticuloendotheliális rendszert erősen figyelésünk egyezik Szinegh tapasztalataival, melyet Vajda és Nnnay igénybevevő betegségnél a sulfamidok hatástalanok.
