Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)
1938-12-01 / 2. szám
27 műtétet befejeztük. A műtétet úgy is lebet végezni, amint azt az ábrák is mutatják, bogy a fonalvégeket a felpreparált kötőhártyán is átvezetjük, amivel elérjük azt, bogy a kötőhártya a seb fölé tolódik, a fonal csomója pedig a kötőhártyia fedelére kerül. Nagy különbség a kétféle mód között nincs. Eddig 51 esetben végeztük a klinikán a műtétet. Ezek legnagyobb részét magam operáltam. Eddigi tapasztalataim szerint a műtét igen kielégítő eredményt ad, nem akadályozza ugyan meg teljes biztossággal a seb utólagos megnyílását és az iris kitüremkedését, azonban kétségtelen, hogy a többi módszerrel szemben — természetesen kerek pupillával való operálást véve alapul — ez sokkal ritkábban következik be és a kitüremkedés minden esetben egészen kicsi. Nagy előnye e módszernek, hogy az előesés helyreigazításakor a sebnek csak igen kis részét kell megbolygatnunk, ami veszély nélkül történhetik. Hogy a sehzáródási milyen erős, azt mutatja az a két esetünk, amelyben a beteg nyugtalansága, műtét utáni napon bekövetkezett többszörös hányás miatt, támadt sebrepedéssel kapcsolatos kitüremkedés. Az előesett szivárványhártyát mindkét esetben nehézség nélkül vissza lehetett helyezni úgy, hogy mindkét eset kerek pupillával gyógyult. A seb erős záródását tapasztaljuk akkor is. mikor a műtét végén a szivárványhártyát spatulával vissza akarjuk simítani és érezzük, hogy az összefekvő sebszéleket ilyenkor valósággal erővel kell szétválasztanunk. Ez a feszes sebzáródás különösen jó hatással van akkor, amikor a műtét közben üvegtestelőesés támad. Az előesett üvegtest csomózás utáni levágása könnyen történik anélkül, hogy újabb üvegtest esnék elő, azonkívül ha marad is valami üvegtestrész a sebszélek közé beszorulva, a feszesen összefüggő sebszélek azt gyorsan lefűzik úgy, hogy ennek következtében .sebzáródási zavar nem támad. A műtét elvégzése, ha kezdetben a gyakorlat hiánya miatt kisé komplikáltnak tetszik is, mégis nem okoz különösebb nehézséget, mert a sebkészítés nem más, mint ahogy azt a Lagrange-műtétnél végezzük, mindössze itt a sebszéleket varrnunk kell, ami azonban a már ismertetett csipővel semmi nehézséget nem okoz. Az operált szemek semmivel sem vörösebbek, mint az egyszerű sebkészítéssel operált és komplikáció nélkül gyógyult esetekben szokott lenni. Az 51 műtétet válogatás nélkül végeztük s így a sima eseteken kívül volt uvetises, glaucomás, traumás, subluxált, több Morgagni és brunesoens hályog. Legsúlyosabb eouiplicatio egy endophthalmitis volt, ami egy cukorbetegen következett be és ahol haj-
