Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)

1938-12-01 / 2. szám

16 ptosis-operációját, vagy tarsoplastikáját, vagy teljes szemhéjpót­lását, vagy könnytömlőfistula-műtétét, vagy ektropiumoperáció­­ját végzi, hogy mást ne említsek, és llátja az addig el sem gondol­ható tökéletes eredményt, az; bizonyára hálával fog mindenkor Blaskovicsra gondolni. A bulöus-műtétek mindazonáltal nemkülönben foglalkoztat­ták. Akik 1920—1922-ben mellette dolgoztak, bizonyára visszaem­lékeznek azokra a leleményes kísérletekre, úgynevezett zonulo­­tensorjával, lencsefogójával és egyéb általa szerkeztett műszerek­kel, amelyek új, jobb hályogműtét megalkotását célozták. Közlés ezekről nem jelent meg, mert ha valami nem vált be teljesen a ki­próbálás folyamán, azit Blaskovics egyszerűen a végleges feledés homályába sülyesztette. Az igazi nagyság különben mindig annyira eredeti, hogy összehasonlításra nem is alkalmas. S így teljesen meddő volna azt a kérdést boncolgatni, vájjon Blaskovicsot a nagyok között mely sorszám illeti meg. Kétségtelen, hogy életében nem érkezett el arra a nemzetközi viszonylatban is rendkívüli magaslatra, amely munkája és alkotásai révén megillette volna. Ennek okai részben rajta kívül állók, részben és főleg azonban egyéniségében keresendők. A rajta kívül álló okokkal nem óhajtok bővebben foglalkozni. Legfeljebb egyre mutatok rá röviden: kétszeresen nehéz egy iso­­lált nyelvű kis nemzet kiváló fiának a nagy népek szellemi mér­kőzésének porondján az elismerést kivívni. De ennél is nyomosabb ok,hogy ő maga, amennyire csak lehetett, kerülte a nagy nyilvá­nosságot. Igazán jól csak legbensőbb barátainak és legszűkebb1 ta­nítványainak körében érezte magát. Minden dicséret, minden ma­gasztalás kellemetlenül érintette. Egy-egy újságíró fogadása sú­lyos plobléma volt számára. Ha csak tehette, visszautasította s ha a riporter mégis eléje került, ebben nem sok köszönet volt. Hideg udvariassága és szűkszavúsága miatt a sajtó embere rendszerint hamarosan csalódottan távozott. Azi efféle látogatásoknak nem is lett sose az eredménye valamely szenzációs napihír Blaskovics cso­dálatos operációiról, aminek pedig tényleges tárgyi alapja nem egyszer lehetett volna. Mi, tanítványai, irtózását minden ünnep­léstől annyira ismertük, hogy gondosan kerültünk minden ilyen irányú ténykedést, még névnapjáról, vagy születésnapjáról sem emlékeztünk meg, pedig milyen szívesen tettük volna! Prioritási vitába sohasem bocsájtkozott, pedig ez is többször szükségesnek látszott volna. Mintha teljesen közömbös lett volna

Next

/
Thumbnails
Contents