Szemészet, 1938 (74. évfolyam, 1-2. szám)

1938-06-01 / 1. szám

35

testet az első kísérleteknél üveggyöngyökkel tettük folyóssá. Amikor azután az üvegtestet kísérlet előtt megszűrtük, sikerült az atropin kimutatása. (5. görbe.) Az első óra végén a szűrt üvegtest 1 ccm.-ében legfeljebb a csarnokvíz 1 ccm.-ében lévő atropinmennyiségnek Vs-e volt kimutatható (inkább kevesebb). Ugyanakkora reakció eléréséhez legalább ötször annyi üvegtest volt szükséges, mint csarnokvíz. Később az értékek közeledtek egymáshoz, úgy, hogy 24 óra után a reakció

Rendes

üvegtest

2 órás atropinozott üvegtest süllyesztő hatása I

4-6. görbe.

csarnokvízzel és filtrált üvegtesttel kb. ugyanaz volt. Az a régebbi feltevésem tehát, amelyet újabban Poos is kifejezésre juttatott, t. i., hogy a tartós atropinhatás részben azon alapszik, hogy az atropin az üvegtestbe kerül és innen diffundál vissza a csarnokba, beigazolást nyert. Ügylátszik azonban, hogy itt csak nagyon kis mennyiségekről van szó. Az atropin kimutatását az üvegtestben nagyon megnehezíti, sőt bizonytalanná teszi az a körülmény, hogy egyes esetekben a normális üvegtest szűriete is serkenti a bél mozgásait anélkül, hogy erre magyarázatot találnánk. (6. görbe.) Esetleg a szövetek ismert aktív anyagaira lehetne gondolni. Ennek következtében többször előfordult, hogy a bélmozgások az atropinozott szemből származó üvegtest hozzáadására kifejezetten gyengültek, de ezt azonnal egy bár csekély, de kifejezett izgalom követte. így tehát az üvegtestbeli atropin mennyisége bizonytalan és ezért a fenti megállapításokkal egyelőre meg kell elégednem.

Miután az újabb vizsgálatok alapján általában felveszik, hogy az atropin a vér-csarnokvíz-gátat tömíti, állatkísérleteket végeztem annak megállapítására, fennáll-e ez a tömítés ellenkező irányban is.

3*

emelő hatása 1